Hempel Adolf Fridrik: Az egésséges emberi test boncztudományának alapvonatjai 2. (Pest, 1828)

Ötödik Osztály. A melűregről, és a benne lévő életmívekről - Harmadik Szakasz. A lehelés életmíveiről

30

tál a torkolatér harántan fekvő részében végződnek. Nyirkedények nagy számmal találtatnak benne, idegei pedig a bolygidegből erednek.

MÁSODIK FŐRÉSZ.

A GŐGSÍP ÉS A TÜDŐK.

206. A gogsíp (Aspera arteria)

A gogsíp a gyürőporcz alatt vészi eredetét, mellyel egy erős szálag által a gyürögogsípszálag (Lig. cricotracheale) által kötetik öszve, erre, háta mellett a bárzsing, oldalt pedig a fejerek lévén, a nyakon bocsájtkozik le. Minekutánna a nyakat meg haladta volna, a melüregben még pedig a hátsó gátőr üregében ereszkedik le, túl rajta hasonlóképp a bárzsing, melöl pedig a függér íve helyeztetvén. Egész a második, vagy harmadik melgerinczig egyes marad , és éppen ezen hasadatlan csak nem görgeteg csatornát nevezik gögsípnak (Trachea). — A mondott helynél a gőgsíp két ágakra , vagy is a hörgőkre (Bronchi) szakad, melyek egyik a másiktól csaknem egyenes szegletnél távoznak el, a jobb hörg rövidebb , és tágabb , a bal hosszúbb , és szőkébb ; a jobb a bokratlan vérér íve alatt, a lehágó őrös ér háta mellett men a tüdőhöz ; a bal inkább hát felé görbül a függér íve alatt, és a lehágó függér előtt men a bal tüdőhöz. Erre mind ketten a tüdő állományába hatnak, a jobb oldali hörg három, a bal pedig két ágra oszlik , melyek a tüdő ugyan annyi karélyaiba hatnak. Ezek számtalan ágakra , vagy is légcsövekre (Bronchia , vei syringes) ágadz- nak, melyek a tüdő állományában terjednek el.

A gőgsíp porczos gyürőkbűl, izomrostokból, és hártyákból tétetik öszve. A porczos igen érméczes gyűrök, a gogsípgyürök, (Annuli tracheae) melyeknek száma 17-től egészen 2U-ig men, nem tökélletesen körösek , és zártak, hanem hátul, hol a bárzsinghöz ülődA lehelés