Hempel Adolf Fridrik: Az egésséges emberi test boncztudományának alapvonatjai 2. (Pest, 1828)

Ötödik Osztály. A melűregről, és a benne lévő életmívekről - Harmadik Szakasz. A lehelés életmíveiről

ülnek , ezek gömbölyűk a mondott heggyel mozgóképp egyesülnek , és hát felé görbülnek a garathoz.

200. §. A gogfedii (Epiglottis).

Ezen porcz a gőg üregének fölső részét fedezi; a torok felé tekintő fölső lapja harántúl véve domború , az alsó ugyan azon irányban vájott. Az oldalszélek görbülten hágnak fölfelé, és egy kerekes mel felé hajlott heggyel végződnek. Ezen részen főképp az alsó lapon számos likak látaLnak, melyek takonymirígyek nyílásainál nem egyebek. A gőgfedű a paizsporcz hátsó lapjához közeledvén, keskenyebb lessz, és fölül a paizs- porczhoz két erős szálagok által az úgy nevezett paizs- gÖgfeclüszcUagol' (Ligam, thyreoepiglottica) által kötetik öszve. A szakcsont alapjától a gőgfedű fölső lapjához hasonlóképp nehány hártyás folytatások erednek, mely részek ezek által egyesülnek , és szakgogfedii- szalagoknak (Lig. hyoepiglottica) neveztetnek. . f? •- ' A / ^

201. §. A gog ürege, és annak takonyh ár ty áj a.

Az említett porczok öszveségesen a gőgben egy üreget, a gőg üregét (Cavum laryngis) készítik. Ezen üreg fölül a száj- és orrüreggel függ öszve , alól pedig a gőgsíp üregébe folytatódik ; benne mind a két oldalon egy kettős szálag látatik, mely háttúl mel felé ered. A fölső , fölső paizskánsz álagnak (Lig. thyreoarytaeno- ideum superius) neveztetik. Ez a kánporcz középső részétől származik, mel felé men, és a paizsporcz szeg- leléhöz feszül, ezen szálag alatt az alsó paizskdnszá- lag (Lig. thyreoarytaenoideum inferius) találtatik, mely a kánporcz alsó részétől ered, hasonlóképp mel felé menyén , az elöbbeni alatt ugyan azon porcz szeg- letéhöz tapad. Az alsó szálag két oldalrúl egy hasadé- kot fogad maga közé, mely, a két szálagot egymástól elhúzván, egy egyenlő szárú háromszeglethüz hasonló ,

é 1 e t m í v e i rő 1. 25