Hempel Adolf Fridrik: Az egésséges emberi test boncztudományának alapvonatjai 2. (Pest, 1828)
Ötödik Osztály. A melűregről, és a benne lévő életmívekről - Harmadik Szakasz. A lehelés életmíveiről
'26 A 1 e h e 1 é s és a melynek alapoldala hátul esik, hegye pedig a paizsporcznál végződik ; ezen hasadék hangrésnek (Glottis seu rima glottidis) neveztetik. A két szalagok közt mindkét oldalon egy nevezetes völgyet, az úgynevezett Morgagni gyomrát (Ventriculus Morgagni) lehet tapasztalni , mely hosszújában meltől hát felé terjed , és melyben számos a szálagokat nedvesítő taknyot elválasztó takonymirígyek fekszenek. A gőg belső föliilete takonyhártya által húzatikbe, mely hártya sejlszövet állal foglaltatik a porezokhoz y és nem egyébb mintsem a torok , és nyelv takönyhár- tyájának folytatása. Ezen hártya t. i. a nyelv tövétől a gőgfedű fölső lapjára folytatódik , mely átmeneteinél a hártya égy ránezot készít, mely nyelvg'ögfedüszálag- nak (Lig. glossoepiglotticum) neveztetik , és a melyek mellett mindkét oldalon egy lapos völgyelet találtatik. Erre a takonyhártya a gőgöt egészen befedi, és részint ennek alsó lapjától a gőg üregébe hág le, részint oldalt egész a kánporezokig folytatódik, aztán ezen rész is ugyan azon üregbe terjed. A midőn ezen hártya a kánporezokat érinti, ezen porozok és a gőgfedű közt ismét egy ránéz származik, mely egy kis porezot tart magában , és iángögfediis zálog nah (Lig. aryepiglotticum) neveztetik. Ilyként ereszkedik a takonyhártya a gőg üregének mélységébe , a paizskánszálagokat bevonván , a Morgagni gyomraiba bocsájtkozik ; itt minekután- na valamennyi porcz belső fölületét bevonta volna > végre a gőgsípba száll alá. Ezen hártya itt is valamint a szájüregben, takony mirigyekkel, és véredényekkel lellyes , színe azonban haloványabb, és valamivel enyvesebb taknyot választel. Az ezen hártyában végződő idegeknek száma sem csekély. 202. §» A g Ög izma i. A már íolebb fölhozott (178. §.) izmokon kivűl, melyek a szukcsontot, és a gőgöt közönséges irányok
