Hempel Adolf Fridrik: Az egésséges emberi test boncztudományának alapvonatjai 2. (Pest, 1828)

Ötödik Osztály. A melűregről, és a benne lévő életmívekről - Harmadik Szakasz. A lehelés életmíveiről

nem más mintsem a torokból a gőgbe ereszkedő takonyhártya.

198. §. A gyürőporcz (Cartilago cricoidea, seu

annularis).

Ezen porcz a paizsporcz, és gőgsíp kezdele közt helyeztetik , hátul fölfelé a kánporczokkal határos. A gyürőporcz melöl kerek, hátul pedig szeles. Megkü- lömböztethetni rajta a melső ívet, és a hátsó falat. Az ív vastag, domború, és alól a gőgöt egészen ő tészi, mely annál jobban neki szélesedik, mennél jobban hát felé lép. A hátsó fala garat felé néz, magosabb, és oldalt a paizsporcz által vétetik körül; közepén egy kis emelkedettség tetszik ki, mely által ezen rész két ki- vájott részekre oszlik. A hátsó fal fölső szélén a kán- porezok elfogadására szolgáló két ízlapok találtatnak, ezek mellett pedig még két mások , melyekhez a két paizsporcz alsó szarvai ütődnek. Ezen porcz fölül a paizsporcczal a már előadott szálagok által foglaltatik öszve, a kánporczokkal pedig tokszálagok által egyesül ; alól a gőg kezdetével egy erős szálag vagy gyűrő gőgsípszálag (Lig. Cricotracheale) által függ öszve.

199. §. A hdnp or cz ole (Cartilagines arytaenoideae,

seu guttales).

Ezen kúposzlopképü porezok ketten vannak, alap- jók homorú, és a gyürőporcz fölső ízlapján fekszik > ezen két részek pedig az úgynevezett gyüröhdnszdlag (Lig. cricoarytaenoideum) által vétetnek körül olyképp, hogy a kánporezok mozoghatok légyenek. Ezen alap- túl a porezok fölhágtokban mel felé hajlanak, és végre egy tompa kévéssé hát felé hajlott heggyel végződnek ; ezen porcz hátsó lapja inkább kivájott, a melső pedig domború, az oldallapok egyenesek , és egymáshoz ütődnek. Ezen porezok tompa hegyein még két kis porezok a San tor in porczai (Cartilago Santoriniana)

24 A leheles