Hempel Adolf Fridrik: Az egésséges emberi test boncztudományának alapvonatjai 2. (Pest, 1828)
Hatodik Osztály. A hasüregről, és az ebben találkozó életmívekről - Negyedik Szakasz. A férjfi nemző részeiről
112 A f é rj fi nemző jolt része fölfelé van igazítva. Ez után a hudcső fölfelé hág, és a monynak konyáit allapotjában a csíiggő monyban a második görbülést készíti, melynek vájott- sága alá felé esik, de a mely, a mony fölállván , eltűnik. A hudesőn két nyílások tapasztaltainak : az egyik a hólyag nyílás (Ostium vesicale) a hudhólyag nyakában találtatik , és gömbölyű ; a másik , vagy is a búrnyílás (Ostium cu taneum) a makk hegyén Iá tátik , keskeny és függélyesen helyeztetik. A hudcső a hudhólyag takony-hártyájának meghosszabbodásából származik , és a bőr nyúlásnál a kiilbőrrel iügg öszve ; belső lapján számos takonymirígyek nyílnak , úgy kigőzölő edények is, melyek a csövet iramlósan tartják. A takony egés- séges állapotban csak mértékletesen szivárog, nem csípős és színtelen. A hudcsőben , az őt környelő részekre , iránnyára , és kűlömböző tágságára nézve, több. darabok külöm- böztetnek meg, a.) A hudcső a hudhólyag nyakából eredvén, midőn a diillmirígyen hatna keresztül, mel, meg lefelé tart, és kévéssé megszűkűl; de ezen életmíven által az ő járása nem éppen a közepre esik, hanem a fancsontok porczízülése felé tart inkább, úgy, hogy olykor úgy látszik, mintha fölül és melöl a díillmirígytől éppen semmit se fedeztetnék.Benne az ő hátsó lapján némely kidülledést látunk, mely fölül vastagabb , de lefelé kikeskenvedik és leak as fejnek vagy hegyi nyársnak (Caput gallinagi- nis seu veru montanum) mondatik, melynél az ondókilövellő csövek nyílnak, mellette pedig a düllmirígy kiürítő csőjei Iá tatnak. b.) A díillmirigyből lévő kilépésénél a hudcső szűk, csak saját hártyájából áll, mely mégis sejtszövet- Jől környeltetik, és a fancsontok porczízülése alatt találtatik. A hudesőnek ezen rövid része hudcső szo- r árnak, vagy kártyás résznek (Isthmus urethrae, seu pars membranacea) neveztetik; ehüz fölfelé, valamint a