Hempel Adolf Fridrik: Az egésséges emberi test boncztudományának alapvonatjai 2. (Pest, 1828)

Hatodik Osztály. A hasüregről, és az ebben találkozó életmívekről - Negyedik Szakasz. A férjfi nemző részeiről

a diillmírigy melső lapjához is egy kis izom men, mely hudcso emelintonek (Levator urethrae) neveztetik 5 ezen kis izom a fancsontok hátsó lapjától kezdődik, és részint a hudhólyag alsó darabjában vesz el, részint a düllmirígy előtt men el, és a hudcso szorához ereszkedik le ; hogy ennek hártyás részét hátul fölfelé húzhassa*

c. ) A hudcso ezek után valamennyire kitágul főképp alól, és egy kis tömlőt készít, mely hudcso hagymájának (Bulbus urethrae) mondatik, melyen túl a hudszöktető izom túl befedve két kis gömbölyű mirigyek , a Cowpernek mirigyei (Glandulae Cowperianae) helyeztetnek; ezek haragos vörös színűk , darabos tapintásúk , és egy rakás takonymirígyekhöz leginkább hasonlók; közülök mindenik egy kiürítő csővel bir, mely a hudcsőben nyílik.

d. ) Mind ezek után a hudcso mel felé futván , valamennyire kikeskenyedik , és a monyhoz érkezik, hol is ő ennek alsó oldalán ugyan ennek barlangos testei közt fekszik, és itten hengeres idomú lévén, egész a makkig folytatódik ; hol valamennyire kitágúlván , völgyeletet készít, mely Morgagni csónakos árkának (Fossa navicularis Morgagni) neveztetik, és a melyben számos takonymirígyek fekszenek. A hudcso ez után ismét halkal megszűkűl, és végre a makkon az ő bőrnyílásával végződik. — A hudcső a hagymától kezdve egész ezen nyílásig bizonyos szivacsos hüvely által kör- nyeltetik, mely a hudcso barlangos testének (Corpus cavernosum urethrae) neveztetik; mely oly alkotású mint a mingyárt fölhozandó mony barlangos testei; fölül finomabb sejtszövet által ezen utolsókkal, egyesül, a kívül hogy ezekből belé közbevetetlen átmeneteinek helye volna.

II.) A mony barlangos testei (Corpora cavernosa penis) azon puha szivacsos testek, melyek a monynak nagyobb , még pedig az ő fölső részét képelik , és a

8

részeiről. 113