Hempel Adolf Fridrik: Az egésséges emberi test boncztudományának alapvonatjai 1. (Pest, 1828)

Első osztály. Az emberi test egyszerű rendszereiről

egyszerű rendszereiről. 31 nehezen lehet a szálakat egymástól mcgkülömböztetni, mint a szaglás, és hallás idegeinél. Aképpep., a mint lefoly az ideg, válik meg egyik idegszál a másíktál, a kivűl, hogy úgy ágadzna el, mint a vérér.

Minden idegrost fehér állományból , vagyis velőhűl, és egy ezt körülvevő borítékból áll. Ezen boríték, vagyis ideghüvely, (Neurilema) sima, merő, és érméczes hártya, mely belől üres lévén, a velőt tartja magában. 0 egy magában megálló hártya, a kemény agykérnek nem folytatása, és hihetőleg a velőnek választó életmíve. Az átvágott ideg érméczereje által ösz- vehúzódik , egyszersmind a velő valamennyire kitolatik. Külső fölíiletén tekervényes hosszak látszatnak folyni» melyek a hüvely redőitűl erednek, az ideg ezek által hosszúdhat, vagy rövidülhet. Az ideghüvelybe nem csekély számú véredények hatnak, melyek abban el- ágadzván a nyalábok közt hosszába folynak, és az ideg szálaknak legfinomabb ágakat nyáíjtnak. Szorosabb vizsgálások alatt úgy tetszik , mintha az idegek környéki végeinél az edények legnagyobb számmal volnának jelen. A véredények a hüvelyben bizonyos nedvet választanak el, melyet az idegnedvtűl jól meg kell külömböztetni; az , az ideg foglalatosságára szükséges , mert amaz kiszáradván, ez azonnal megszűnik. Val- lyon, mivel a tapasztalás tanítja, hogy a vér mennyisége a gyermekeknél itt is nagyobb, mintsem a meglett, és öreg embernél, nem-e természetes oka lehet ez annak , hogy a gyermekeknél az érzékenység nagyobb ? Az idegek vastagsága nyilvánságosan amattól függ, azért is ők a fiatalabb egymiknél vastagabbak, lágyabbak, és fehérebbek ; az öregeknél pedig vékonyabbak, merőb- bek, és szürkébbek.

Az idegeknek az agy meghatározott helyéből lett eredetét nem minden idegeknél lehet’ érzékesen megmutatni , innét nem lehet őket mindannyikat a nyúlt agyból eredtetni. A vizsgálás annyit tanít mégis, hogy