Hempel Adolf Fridrik: Az egésséges emberi test boncztudományának alapvonatjai 1. (Pest, 1828)
Első osztály. Az emberi test egyszerű rendszereiről
32 Az emberi test eredetüknél mingyárt a velöállom;5nyhoz mindég többé vagy kevésbé szürke állomány is járul. Az idegek elterjedése külömbözőképp történik. Majd mint magányos szálak futnak bizonyos részekbe; majd a véredényeket, és kivezető csőveket környelik , és hurkokat (ansae) szülnek ; majd elágadzván, és ismét egymással összejővén fonatokat ( plexus ) készítnek ; majd pedig lefolytokban földagadnak, és dúczokkd (ganglia) lesznek, melyek ezen rendszernél kissebb, a következőnél nagyobb számmal vannak. A dúczoknak szürke vöröses színök van, és keményebbek; idomjok külömböző, bosszús, vagy gömbölyű. A gerinczagy dáczai a kemény, és lágy agykértől borítékot nyernek; a többieknek pedig merő sejlszöveLbül álló hártyájok van. A dúczok belsejében kettős gyurmát tapasztalunk, részint szürke, valamiként kocsonyás állományt; részint idegszálakat. Az első, mely ott, hol idegszálak kezdődnek , mindenütt talál tátik , arra látszik rendeltelve lenni, hogy az idegek közönségesen belőle eredjenek. A dúcz tehát arra tetszik szolgálni, hogyi az által az idegszálak gyurmája Öregbedjen. Innét tapasztalhatni a dúczokban, azokat áztatván, hogy bennük az idegszálak egymástól eltávoznak, ismét egyesülnek, megsokasodnak, és oly fonaltá válnak, mely csak szürke állománytól , és sejtszüvettűl vétetik körül. De a dúczok szorosabb vizsgálás alatt mégis némely külömbséget mutatnak, melynek a dúczok mun- kálódásaira talán némely befolyása van. A dúczok egyik sora, p. o. a tápláló rendszer idegdúczai, tökélle- tesebbek , keményebbek, az idegek több oldalról hatnak beléjük, a szálak sokszorosabban vágnak által egymáson , és a szürke állománnyal szorosabb öszvefüg. gésben vannak , boríték jók tulajdon, és magában álló. A másik sor kevésbé tökélleles, p. o. a gerinezagyi idegeknél; az idegszálak mégha tározottabban hatnak ki és be az ellenkező oldalon, a dúczban egyenesebben folynak,