Hempel Adolf Fridrik: Az egésséges emberi test boncztudományának alapvonatjai 1. (Pest, 1828)
Első osztály. Az emberi test egyszerű rendszereiről
25 történik köztük, és a fölületesen folyó vérerek a mélyen fekvőkkel egyesülnek. A vérerek legfelsőbb hártyája sejtszövetbűl áll, mely a vérér folületén laz , és ezeket a szomszéd részekkel kötiöszve, de még sem készít oly szembetűnő erős hüvelyt, mint sem az litereknél. Erre egy tömött hártya, a vérerek saját hártyája, következik, mely kevésbé merő és érméczes, mintsem az litereknél; körrostokat sem lehet benne észrevenni, sött a rostok inkább hosszú irány szerint folynak, melyeknek izmos alkotásokrúl semmi bizonyost nem mondhatni. Ez alatt végre a belső hártya fekszik, mely a szív belső hártyájával köttetik ősz ve , és mint sima vékony hártya tűnik elő. Ezen hártya által a vérerek nagyobb részében billentyűk (Valvulae) hozatnak elő, melyek ezen hártyának megkettőztetéséből erednek; a belső hártya t. i. a fölötte fekvő feszült hártyánál tágabb lévén, ösz- vetűrődik , a honnan félhódképü redö támad , melynek lapjai sejtszövet által egyesülnek; ezen folytatványok vékonyak de merők, és az erőnek ellenszegezik magokat. Szabad szólok a szívhöz közelébb fekszik, a vérérrel öszvekötött domború szélök pedig valamire távolabb esik attól. A kis vérerekben a billentyűk egyszerűk , a nagyobbakban kettősek, vagy négyesek. Azonban őket nem minden helyeken tapasztalhatni p. o. a méh-,az ondó-, a tüdővérerekben, a verőezérben; ellenben a végtagok, és a külfej vérereiben számosabbak. A vérerek a hajszáledények rendszeréből erednek. Csak a szivacsos testekben nyílnak közbevetetlenül az üterekk'el ősz ve. A véredény - rendszer állapotja az élet lülöm- bűző szakaszaiban. A magzatban nem minden üt-és vérerek vannak egyenlően kifejlődve, csak azok előkelők , melyektől a vér szaporodása, és némely életmívekben lévő megegyszerű rendszereiről.
