Hempel Adolf Fridrik: Az egésséges emberi test boncztudományának alapvonatjai 1. (Pest, 1828)

Első osztály. Az emberi test egyszerű rendszereiről

változása függ. Az agyedények szembetűnőbbek mintsem az ábrázat edényei. A paizsmirígy, a kedeszmirígy, a veselok edényei tágabbak meg szembetűnőbbek , és a verőczér bal ága nagyobb 5 kissebbek ellenben a fölső , és alsó végtagoké, és a medenezéjé, a köldökűtereket kivévén. A születés után növekedés közben az literek a vérereket fölülhaladják« Az előbbeniek nagyobbak , és őket mélyen a hajszáledényekbe bé csak könnyen lehet nyomozni, a mit a befecskendezések mutatnak. Ok oly vért foglalnak magokban, mely sok tápláló alakkal bir, mely mind letétetik , és haszonra for- dítatik, a honnan a visszafolyó vér mennyisége lát— szatosan kevesedik, azért is a vérerek kitágulásai kevésbé tűnnek szembe. Midőn a test kifejlődése bevégződött, akor mind a két rendszerek az élet közép szakaszában arányképp megegyeznekaz élemedelt korban a két rendszerek között az arány megfordul 5 a vérerek az litereket meghaladják. Az ülerek száma a táplálás csüggedésével nevezetesen fogy , a mi befecskendezésekből kitetszik, melyek az öregeknél soha oly jól nem esnek ki, szűkebbek is lesznek, és kevésbé érméczesek. A vérerek ellenben mindenütt jobban kitűnnek, és tágabbak, főképp a végtagokon. Ezen kitágulásnak oka leginkább az literek életerejének csüg- gedésében áll, mely által a vér vissza folyása nehezebbé tétetik.

12. §. A haj szülédé ny rendszere.

A hajszáledények, vagy a sávos, a legfrissebb, a frissebb nemű edényei: (Vasa serosa, minima, minorum generum) tulajdon igen elterjedt rendszert tész- nek, mely minden életmívben, még a csontokban is jelen van. Ezen rendszert mint egy mindenütt elterjedt hallót lehet képzelni, melyben a legfinomabb e- dények egymást vágják által, egymástól külömféle- képp válnak meg , és ismét egyesülnek. Száma ezen

26 Az emberi test