Madzsar József dr. (szerk.): Az egészség enciklopédiája. Tanácsadó egészséges és beteg emberek számára (Budapest)
Harmadik fejezet - dr. Preisich Kornél egy. m. tanár: Az egészséges és beteg gyermek
61 Mihelyt a gyermek lázra gyanús vagy beteg, hőmérőzzük meg, kora szerint hónaljban, lágyékhajlatban vagy végbélben. Csináljunk egy táblázatot: pl. Nap 8 óra Megjegyz. 12 óra Megjegyz. d. u. 4 óra Megjegyz. este 8 óra Megjegyz. 1/28 38-2 borogatás óránként 39-0 0’25 aspir. 37-6 bőjzzadás 39-4 0‘25 aspir. 29 30 melyre a hőmérséken kivül minden lényegest feljegyezhessünk. A hő- mérséknek pontos ismerete mindig fontos, sokszor helyes kórismét e nélkül az orvos fel sem állithat. Sohasem bizzunk magunkban, hogy a hőmér- sékeket egyik napról a másikra, vagy több napról visszamenőleg meg tudjuk jegyezni. A hőmérséket 2—3 éves korig, esetleg tovább is a végbélben mérni célszerű, ezen célra olyan hőmérőt válasszunk, melynek rövid, vastag higanytartánya van, csak a higanytartányt szabad zsirozás után a végbélbe illeszteni, mert ahány milliméterrel hosszabb darabját a hőmérőnek illesztjük be, annyiszor 0.1 fokkal magasabb hőmérséket eredményezhet hőmérésünk. A hőmérés a végbélben 3 percig tartson. Hároméves koron túl a lágyék, illetve combhajlatban, a hónaljban, még idősebb gyermekeknél esetleg a szájban a nyelv alatt mérhető a hőmérsék. Ezen célokra is a rövidebb higanytartányu hőmérők felelnek meg jobban; a hőmérőzés a lágyék vagy hónaljban 10 percig, a szájban 5 percig tartson. Egészséges csecsemő és fiatal gyermek hőmérsékét a hőmérő a végbélben 37.3, sőt 37.6° C.-nak is jelezheti, fontos az, hogy a napi hőingadozás ne legyen nagyobb 0.5°-nál. Tudnunk kell azt is, hogy a csecsemőnek tartósabb rugda- lódzása, vagy fiatal gyermeknek futkosása, különösen gyengültebb állapotban a végbélhőmérséket hamar feljebb hajtani képes. Nagyobb gyermeknél is 37.1—37.2° C. végbélhőmérsék, ha a napi ingadozás 0.5° C.-t meg nem haladja, nem tekinthető kórosnak. Milyen rendellenes jelenségek lehetnek az újszülöttnél. Fejformája lehet asszimetriás, okozhatja ezt fejdaganat, külső koponyavérzés, vagy méhenbelül elszenvedett tartós nyomás. A szülésokozta sérüléseknek (fejdaganat, koponyavérzés) visszafejlődése után meg kell mérni a fejkörfogatot (a fülek fölött, a homlok körül), ez normális, érett újszülöttnél 34 cm. Kisebb vagy nagyobb fejkörfogat jelentőségét orvos állapítja meg. Fogó segítségével világrahozott gyermekeknél a koponyán, vagy arcban a fogó által okozott nyomás tünetei lehetnek meg. Lehetnek szembeötlő fejlődési rendellenességek, mint nyul-ajk vagy farkastorok stb. Az újszülött a fejét kezdettől fogva ferdén tarthatja, ezt különösen farfekvéssel született gyermekeknél észleljük, egyik nyakizom rostjainak szakadásából ered a fej ferde tartása; gyógyul, illetve gyógyítható. Az ajkak lehetnek szederjesek. Ha a légzés aránylag jó és az ajkak mégis szederjesek, akkor gyaníthatjuk, hogy a szív működésében van valamilyen zavar; hogyha pedig a légzés szapora és felületes, akkor inkább tüdőbeli elváltozásra kell gondolnunk, kérjünk mielőbbi orvosi segítséget; nagyon nehezített légzésnél végezzünk, addig is, mig az orvos jön, időközönkint néhányszor mesterséges légzést.
