Madzsar József dr. (szerk.): Az egészség enciklopédiája. Tanácsadó egészséges és beteg emberek számára (Budapest)
Harmadik fejezet - dr. Preisich Kornél egy. m. tanár: Az egészséges és beteg gyermek
62 Koraszülött gyermek, a kihordottnál jóval kisebb súlyú, minél közelebb van a 3 kiló testsúlyhoz, annál életképesebb szokott lenni és minél közelebb van az 1000 gr. súlyhoz, annál kisebb az életbenmaradásához fűzhető remény. 1000 gr. testsúly az a határérték, melynél kisebb súllyal az életképesség megszűnik. Koraszülöttnek a testhőmérséke 37 fokon alul szokott maradni, a hő szabályozása még igen tökéletlen, nem tud jól alkalmazkodni, ezért fontos, hogy körülötte olyan hőmérséket tartsunk, mely lehűlését kizárja; melegitő-palackokat helyezzünk a baba köré, melyek ennek hőmérsékét 37 fokon megtartani segitenek. A koraszülött gyermek aránylag több táplálékot igényel, egy kg. testsúlyára 200 gr. táplálékot számitsunk naponta. Ha nem tud elég jól szopni, akkor táplálékát kanállal nyújtjuk és ha igy sem fogadná el, akkor hanyatfekvésben egyik (bal) kezünkkel fejét rögzítve, jobb kezünkkel kanálból öntjük egyik, vagy másik orrnyilásába óvatosan és lassan a táplálékot; ezen táplálási mód igen jól szokott menni, a tápláléknak a gégére folyása ilyen módon sokkal kevésbé történik meg, mint a szájon át való táplálásnál. Újszülöttnél vérzések a szemgolyón nem tartoznak a ritka jelenségekhez, múló, ártatlan jelenségek. A szemkötőhártyák hurutos állapotát, lobo- sodást ne nézzük tétlenül, gyógykezelésre szorul. Úgy a táplálás megkezdését megelőző, mint az első táplálék felvételét követő hányást jelezzük orvosunknak. A hőmérséket ellenőrizzük. Legyen gondunk arra, hogy a születést követő 10—12 órai pihenéstől kezdve kellő folyadékot (cukros teát) kapjon az újszülött, ha elegendő anyatejet még nem kaphatna. Figyeljük meg, mozgatja-e a baba végtagjait; veleszületett betegségre vagy születése alatt ért hüdésre lehetne gondolni. A 6—8-ik napon a köztakarón elszórtan mutatkozó kölesnyi, lencsényi es nagyobbra növekedő sárga, zavaros folyadékot tartalmazó, könnyen megpattanó hólyagok gyakran észlelhetők. Ezek külső fertőzésnek (fürdővíz, fehérnemű stb.) a következményei. A hólyagok gyorsan terjednek és nőnek; orvos tanácsát kell kikérni; addig is ne fürösszük a gyermeket, hintőporozzuk bőven valamilyen antiszeptikus hintőporral (magno- los hintőpor, xeroformos hintőpor, granugen púder) és fedve a hólyagokat steril gázzal, vagy vattával, a lehetőségig kössük át azokat. A talpakon vagy tenyereken a második héten túl jelentkező hasonló hólyagok, vagy kiütések más természetűek, mutassuk meg az orvosnak. 5—8-ik napon, mire a köldökcsonk leesik, már be is hámosodik; ha ez meg nem történt volna, akkor a köldökseb nedvedzik. Ilyenkor steril vazelinnal fedve át kell kötni. A sokáig nedvedző köldökseb helyén vadhús szokott nőni, kölesnyi, babnyi kocsányos daganat fejlődik, melyet köldökgombának nevezünk. Orvos lapissal edzi, vagy lekötéssel gyógyítja. Néha a has bőre vastag redőben emelkedik a köldökheg fölé, ezt bőrköldöknek nevezzük, semmi jelentősége nincs. Nem szabad összetéveszteni köldöksérvvel, mely a köldök hegének olyan kidudorodása, mely sirásnál, erőlködésnél megfeszül, többnyire nagyobbodik; nyugalmi helyzetben többnyire eltűnik. Köldöksérvet attól a pillanattól, mikor észrevettük, kössük le ragtapasszal oly módon, hogy a sérvet visszanyomva, fölötte a hasfal bőrét két oldalról hosszanti redőbe emeljük és ezt a redőt egy IV2—2 cm. széles, 10—15 cm. hosszú ragtapaszcsikkal harántul egyik csípő tövétől a másik oldali csípő tövéig leragasztjuk, erősítés céljából még egy rövid, 4—5 cm. hosszú csikót hosszúságban a köldök fölött keresztbe ragaszthatunk. Az ilyen köldökkötés, ha a ragtapasz jó, fürdőben sem ázik le és 5—6 napon át is jól tapad. A lágyékhajlatban, esetleg mindkettőben is vehetünk észre rendellenes duzzanatot, lehet sérv, lehet más, orvos döntse el.
