Madzsar József dr. (szerk.): Az egészség enciklopédiája. Tanácsadó egészséges és beteg emberek számára (Budapest)
Harmadik fejezet - dr. Preisich Kornél egy. m. tanár: Az egészséges és beteg gyermek
A csecsemő csontozata általában gyengének mondható, sok helyen még porzós, azért inkább törik, mint felnőtté és mivel az izületi szalagok jóval erősebbek, ezért erőművi behatásra mindig inkább törés történik, mint ficam. Az izomzat még gyönge, egészséges gyermeknél tömött tapintatu, elég vastag bőralatti zsírpárna fedi, ez kölcsönöz mindenütt legömbölyített formákat. A petyhüdt zsírpárna és izomzat az egészségnek valamelyes bántal- mazottságára utal. Az újszülött ínye fogatlan, de zsinórszerü kemény széle van, mellyel nagy nyomást képes kifejteni. Az első fogakat a baba normális fejlődésnél a VII. hónapban kapja, a 2 alsó középső metszőfog szokott ilyenkor áttörni, 9 hónapos korban csaknem egyidőben tör át a 4 felső metszőfog. IV2—2 hónap múltán az alsó külső metszőfogak. Ezeket követik 1 éves—14 hónapos korban az első zápfogak, számszerint 4, azután 16—18 hónapos korban a szemfogak és végül 18—20 hónapos korban a hátsó zápfogak, melyek sokszor a szemfogakat megelőzik, ezekkel a gyermekkori fogzás be is fejeződik és ezen 20 foggal a tejfogsorozat tökéletes. A fogak áttörésének időpontjában eltolódások még normális fejlődés mellett is előfordulnak, leginkább rossz csontfejlődés hátráltatja a fogak fejlődését is. A normális fogzás észrevétlenül történik, a fogzás soha sem betegség, legfeljebb a baba nyugtalanságát váltja ki egynéhány napon át az áttörés előtt. Nyálazás, szájfájás, bélhurut stb. másodlagos jelenségek, ösztönsze- rüen a szájba vitt, szennyezett tárgyak következményei. A csecsemő hasia elődomborodik, rugalmas tapintatu. Az újszülött fejéhez felhúzott karokkal, ökölbeszorított kezekkel fekszik; ha álmából riad, úgy előrelöki karjait, mintha ölelésre készülne. Az újszülött fejét még tartani nem képes, de 4—6 hetes korában ezt már emelni képes és hogyha a gyermeket mellkasánál fogva egyik tenyerünkbe fektetve felemeljük, akkor egész gerincoszlopát felfelé nyitott Ívben meghajlítva tartja. Az újszülött még nem lát, fényre reagál, lármára összerezzen, izérzéke az első napokban még hiányos, de már az első hetekben annyira kifejlődik, hogy különböző izü folyadékokra fintorokkal, sírással, nyújtott és nemtetsző folyadéknak kiköpésével vagy ajkainak összeszoritásával felel; az izérzéknek kellő kifejlődése intelligenciára vall. A szaglóérzék is felismerhető már ilyenkor. A háromhónapos gyermek már hangra kezd figyelni; mosolyogni mar korábban kezd, de mostantól kezdve lehet hozzászólásra mosolyt kiváltani; némelyik baba már ilyenkor hangos nevetésre is bírható, 4—5 hónapos korában környezetét kezdi felismerni látásra éppúgy, mint hangra; nem csak személyeket, de tárgyakat is képes megkülönböztetni, igy felvidul az emlő, vagy mesterséges táplálásnál a szopóüveg láttára. Kezd tárgyak után nyúlni, kezét figyeli, ujjai mozgásán elszórakozik. Álmából jókedvvel ébred, gügyög, gőgicsél, 5—6 hónapos korában hangosan nevet. A baba ilyenkor már játékra hajlik. 6 hónapos korában már ülni kezd, hamarosan szilárdan megül, ilyenkor éjjeli edényre és ilyen módon tisztaságra szoktatható; úgy hogy a baba bizonyos hangadással (a—a, vagy e—e) jelzi szükségletét. Természetesen nem szabad megkívánni, hogy ezt minden gyermek korán megtanulja, e tekintetben igen nagy egyéni különbségek észlelhetők, normális, egészséges, intelligens baba lehet az is, aki még 1—IV 2 éves korában sem volt tisztaságra szoktatható, ez legtöbbször a szoktatás módján is múlik, de lehetnek a dolognak egyéb akadályai, forduljunk ilyenkor orvoshoz. Kilenchónapos gyermek személyeket és tárgyakat már elnevezésük sze- •int is felismer és egymástól megkülönböztet, hamarosan 1—2, sőt több
