Madzsar József dr. (szerk.): Az egészség enciklopédiája. Tanácsadó egészséges és beteg emberek számára (Budapest)

Első fejezet - dr. Fülöp Zsigmond tanár: Az egészséges emberi test szerkezete és működése

8 ezek kifáradnak. Ilyenkor időt kell engednünk az izmoknak, hogy a vér­keringés ezeket a „fáradságanyagokat“ eltávolitsa. Viszont ha az izmokat nagyon sokáig nem dolgoztatjuk, akkor ezek elsatnyulnak, visszafejlődnek; de fokozatos gyakorlással ismét elérhetik régi fejlettségüket. Az idegrendszer. Az emberi testnek végtelen sokféle szervét és készülékét az idegrend­szer egyesiti harmonikus egésszé. Ennek közvetitésével megy végbe a test­nek mindenféle, akár szellemi, akár anyagi működése még akkor is, ha semmit sem tudunk e működésekről. Mint ahogyan ma már minden kulturországot a táviró és telefon sodronyai hálóznak be, úgy hálózzák be a testet az idegek, melyek vagy a test fölületéről vezetnek befelé ingereket vagy a test belsejéből vezetnek kifelé akaratokat. De mint ahogyan a táviró vagy telefon-hálózatnál maguk a sodronyok még nem minden, hanem ezeknek a végein küldő- és felvevő­készülékek vannak, úgy áll ez az idegekre is, melyek a végeikkel mindig valamilyen készülékbe futnak be. Az idegrendszer legfőbb középpontja az aggvelő, de mellékes közép­pontul szolgál a gerincvelő is. A testet behálózó idegek mindegyike vagy ezekbe fut be vagy innen indul ki. Az idegek ugyanis nem vezetnek mind­két irányban áramot, mint a telefon sodronyai, hanem vagy csupán a középpontból a kerület felé (mozgató idegek), vagy csakis a kerületről a központ felé (érző idegek). Például ha a mutatóujjamat be akarom hajlí­tani, az akarat az agyvelőben jön létre, innen a megfelelő ideg elviszi az ujjam izmaihoz a parancsot s az izmok végrehajtják azt. Ez esetben egy mozgató ideg vezette belülről ki­felé az ingert. Viszont ha a tyúksze­mem fáj, ezt az érzést egy érző ideg viszi be a központba, az agyvelőbe, mely aztán a fájdalom megszüntetésére alkalmas intézkedéseket tesz (levet­teti a cipőt, levágatja a tyúkszemet stb.). A tudatos dolgoknak, érzéseknek, akarásoknak mindig az agyvelő a székhelye, a gerincvelő inkább azokat a dolgokat igazgatja, melyekről nem tudunk. Az idegszövet kétféle elemből áll: az idegsejtekből és idegrostokból; a harmadik elem volna az a zsirszerü anyag, melybe az idegsejtek és rostok be vannak ágyazva. Az idegsejtek szabálytalan alakúak s kétféle nyúlványt bocsájtanak ki magukból: ezek közül az el nem ágazók az idegrostok, melyek valamelyik szomszéd idegsejtbe vagy egy szervbe vezetnek. Ezek­nek a rostoknak ugyanaz a szerepük van, mint a villamos drótoknak s épugy körül vannak véve egy szigetelő burkolattal is, melyet velőhüvely­nek neveznek. Az idegsejtnek másikféle rövidebb és faág-alakuan elágazó nyúlványai csak arra valók, hogy a sejtet a beágyazó anyagban megtámasz- szák. Minél fejlettebb valamely idegsejt, annál finomabb és számosabb el­ágazása van. Ott, ahol az idegsejtek és rostok erősen tömörülnek, ott a sejtek tömege az úgynevezett szürke állományt alkotja, mig a fehér velőhüvellyel körül­vett rostok tömege a fehér állomány. Az agyvelőnél a sejtekalkotta szürke állomány van kivül (szürke agykéreg), a gerincvelőnél pedig ez van belül, még pedig itt H betű alakjában elhelyezve. Az agyvelő az idegrendszer középpontja, egész szervezetünknek két­ségtelenül legfontosabb része. Ezért is van olyan jól megvédve a minden Az idegsejt (K) és nyúlványai. A leghosszabb nyúl­vány (F) az idegrost, ez vezeti az ingert az (M) izomba.

Next

/
Oldalképek
Tartalom