Madzsar József dr. (szerk.): Az egészség enciklopédiája. Tanácsadó egészséges és beteg emberek számára (Budapest)
Első fejezet - dr. Fülöp Zsigmond tanár: Az egészséges emberi test szerkezete és működése
9 oldalról kemény csontokkal körülvett koponyaüregben. Az agyvelő egész testünknek legfőbb kormányzója, minden érzésünknek, gondolkodásunknak, akarásunknak központja és székhelye. Ezért minél fejlettebb valamely állatnak az agyveleje, annál fejlettebb ennek az egész szellemi és idegélete. Az ember is annak köszönheti a természetben elfoglalt uralkodó helyzetét, hogy neki van a legfejlettebb agyveleje. Az emberi agyvelő súlya átlagban férfiaknál 1300—1500 gramm, nőknél mintegy 130 grammal kevesebb. Azonban a nagysulyu agyvelő még nem okvetlen jelent kiváló szellemi képességeket, mert nagyon közönséges képességű embernél is találtak már 2000 grammon felüli agyvelőt, mig a nemrég elhunyt rendkivül Az ember agy veleje alulról nézve. G a nagy agyvelő, K a kis agy (csíkos), B agygerenda, M nyult- agy, St komloklebeny, Schl halántéklebeny, S a látóidegek kereszteződése, R a szaglóideg. szellemi képességű Anatole France-nak az agyveleje alig volt több 1000 grammnál. Az állatok szellemi képességei és az agyvelő súlya között nem is ott van az összefüggés, hogy melyiknek súlyosabb az agyveleje, hanem hogy az agyvelő súlya hányadrészét teszi az egész test súlyának. Az átlagos felnőtt embernél az agy velő súlya a test súlyának 35-öd része. De még inkább függenek a szellemi képességek az agyvelő barázdáinak és tekervényeinek a számától és mélységétől. Az alsórendü állatok agyának fölülete ugyanis egészen sima, az emberé csupa gyűrődés. A tudományos kutatások azt is kideritették, hogy az agyvelőben szoros munkamegosztás van, vagyis az egyes lelki és szellemi működéseknek megvan a maguk központja. így például a látás központja hátul van az agynak nyakszirti részén, a hallásé a fül fölött, az Ízlésé a halánték táján, a beszéd és irás központjai az agyvelő oldalán stb.
