Madzsar József dr. (szerk.): Az egészség enciklopédiája. Tanácsadó egészséges és beteg emberek számára (Budapest)
Hatodik fejezet - dr. Bród Miksa orvos: Betegápolás
154 A bárányhimlő enyhe lefolyású ragadós betegség. Kivételesen vese bajjal vagy tüdőgyulladással járhat, minek folytán a beteget a hólyagok teljes beszáradásáig ágyban kell tartani. A viszketést meleg fürdővel lehet enyhiteni. Nem szabad vakarni. Az elkülönités itt is szükséges. A difteritisz, magyarul torokgyik vagy torokpenész. Súlyos, ragadós, fertőző betegség, amely sokféle úton fertőzhet, mert a bacillusa benne van a beteg orr- és torokváladékában és a kiköpött álhártyákban. Bacillusának az életképessége oly nagy, hogy például a zsebkendőbe beleszáradt váladék még 3—4 hónap múlva is megtartja fertőzőképességét. Védekezés céljából a beteg váladékával bepiszkított zsebkendőt, vattát vagy vászonruhácskát el kell égetni, vagy pedig 5 százalékos karbololdatba kell tenni. Mint minden fertőző bántalomnál, ennél is igen fontos, hogy az ápoló ia saját kezére és szájára is nagyon vigyázzon. Kezét gyakran mossa le vízzel és szappannal, száját pedig napjában többször öblögesse ki alkoholos vízzel. A beteggel szemben pedig úgy álljon, hogy esetleg le ne köhöghesse, mert tudni kell, hogy a fertőzés a szemben é:s sebeken is létrejöhet. A szemét legjobban védőszemüveggel védheti meg, ha pedig az arca vagy a keze sebes, tegyen rá kollodiumot. A beteget legszigorúbban el kell különíteni és pedig legalább is öt hétre. Mindazokat, akik a beteggel együtt laknak, be kell oltani difteritisz ellen való vérsavóval. Ez néhány hétre megvédelmezi őket a fertőzés veszedelme ellen. Ha a beteg meggyógyult, meg kell fürdetni és fertőtlenített ruhába kell öltöztetni, mielőtt megengednők neki, hogy egészséges emberekkel érintkezésbe jusson. Az egész lakásnak megfelelő módon való fertőtlenítéséről kellő időben a hatóság gondoskodik. Ez azért is nagyon fontos, mert elhanyagolása esetén még hónapok múlva is történhetik fertőzés, illetve megbetegedés. Mig a beteg lázas, főképpen tejjel és levessel tápláljuk, szomjúsága csillapítására pedig vizet, ásványvizet vagy limonádét adjunk neki. Ügyelni kell arra, hogy iá betegnek naponta legyen rendes széke. Tudni kell, hogy a beoltással akkor lehet legkedvezőbb eredményt elérni, ha az minél korábban történik. Éppen ezért minden gyermeket, aki torokfájásról panaszkodik, meg kell mutatni az orvosnak. Általában véve az a leghelyesebb nevelési mód, ha minden anya úgy szoktatja gyermekét, hogy bármikor is ellenkezés nélkül kinyissa a száját és megmutassa a torkát. Éz annyival is fontosabb, mert amelyik gyermeknek nagy a mandulája, annak könnyen támad mandulagyulladása, ami pedig fokozza a difteritisz iránt való hajlandóságot. Ha a beteg gyermeknek az orvos fémcsövet vezet a gégéjébe, az ápolónak szigorúan alkalmazkodnia kell az orvos által adott utasításhoz, nehogy a gyermeket az ellenőrzés elhanyagolása révén életveszedelem érhesse. A szamárhurut ragadós, fertőző betegség, amelynél az ápolónak főleg arra kell törekednie, hogy a gyermek szervezetét megfelelő módon végzett táplálkozással erősítse és hogy őt a roham alkalmával támogassa. Egyszerre csak keveset egyék, kapjon inkább többször. A beteget el kell különíteni legalább hat hétre. Ne csókoljon meg senkit és a zsebkendőjét egészséges ember még véletlenül se használja, mert megkaphatja tőle a szamárhurutot. Bár a gyógyulás érdekében igen fontos a tiszta levegő, még se vigyék sohase olyan játszótérre, ahol több gyermek is van, mert ezeket könnyen fertőzhetné. Más gyermekkel egyáltalán ne érintkezzék mindaddig, amig teljesen meg nem gyógyult. Ha a gyermek lázas, maradjon az ágyában, ha láztalan, akkor se küldjük laz iskolába. Azt, hogy mikor mehet az iskolába, az orvos állapítja meg. Éjjel a beteg ne abban a szobában aludjék, ahol nappal tartózkodik. Minél több friss levegőt kap, annál inkább csökken a rohamok száma. Minthogy a betegség csirái a köpetben és az orr váladékában vannak, az ezekkel bepiszkított holmikat gondosan fertőtleniteni kell. Lehetőleg adjuk a beteget kórházba.
