Madzsar József dr. (szerk.): Az egészség enciklopédiája. Tanácsadó egészséges és beteg emberek számára (Budapest)
Hatodik fejezet - dr. Bród Miksa orvos: Betegápolás
155 A felsorolt ragadós fertőző betegségek a gyermekeknek leggyakoribb betegségei. Ha a beteg lázas, erről mindig hőmérővel kell meggyőződnünk, mert ha csak a fejét fogjuk meg és igy akarunk lázas vagy láztalan voltáról meggyőződni, könnyen tévedhetünk. Lázas gyermeket ágyban kell tartani. Tápláléka főleg forralt tej legyen. Hideg vizet bátran adhatunk neki. A lázat hidegvizes borogatással jól lehet csökkenteni. Ha a gyermek szemének van baja, az orvos néha borogatást rendel. A borogatóruhácskát nem szabad a szemére kötni, hanem az ápolónak kell azt váltogatnia. Ha a gyermek felébredésekor nem tudja ia szemét kinyitni, mert a szempillái a váladéktól összetapadtak, a beszáradt váladékot a szempillákról langyos vízbe mártott tiszta ruhácskával kell lemosni. Becseppentést a szembe csepegtetőüveggel kell végezni. Ha a szembe poralaku gyógyszert kell hinteni, az eljárást megmutatja az orvos, ámbár az a leghelyesebb, ha a behintést mindig maga az orvos végzi. A beteg gyermek fülét csak akkor szabad kifecskendezni, ha az orvos megengedi. Fecskendezéshez langyos vizet használjunk és utána a fület kis vattával száritsuk meg. Az orrjáratokat langyos folyadékkal szokták kifecskendezni. Ezt mindig az orvos maga végzi. A fültőmirigy gyulladása, amely Mumps néven ismeretes, járványosán jelentkező ragályos fertőző megbetegedés. Csecsemőknél és öregeknél ritka. Leggyakoribb 3—12 éves korban. Jóindulatú, bár néha kellemetlen szövődményei vannak. A láz ellen csak akkor kell beavatkozni, ha 39° C.-on túl emelkedik. Tartsuk a beteget ágyban vagy legalább is szobában. Az elkülönítés itt sem felesleges. Amig a gyermek fájdalomról panaszkodik, csak folyékony táplálékot adjunk neki. Görvélykóros gyermeknél az a legfontosabb, hogy szervezetének erejét és ellentállóképességét célszerű táplálással megerősítsük, mert az ilyen gyermekeknek igen nagy a fogékonysága a hevenyfertőző betegségek iránt. Távolítsuk el a nedves, zsúfolt, esetleg rosszul szellőztethető lakásból és tartózkodjék minél többet a friss, szabad levegőn. Adjunk neki húst, tejet, tojást, makk-kávét, gyümölcsöt és zöld főzelékfélét. Az influenzánál igen fontos, hogy ia beteg mindig tiszta levegőben legyen. A kellő szellőztetésre tehát nagy gondot kell fordítani. A szoba hőmérséke lehetőleg 18—20° C. legyen. Minthogy az influenza ragadós, fertőző betegség, az ápoló tartsa tisztán a kezét és mossa meg minél gyakrabban meleg vízzel és szappannal. A tüdőgyulladás hevenyfertőző betegség, minek folytán ajánlatos a betegnek elkülönítése és az általa használt tárgyaknak fertőtlenítése. A beteg mellére a bántalmazott oldalon hideg borogatást, esetleg jégtömlőt teszünk. Ha nagyon lázas és e miatt nyugtalan és fáj iá feje, ide is lehet hideg borogatást rakni. Ezt természetesen le kell venni, ha beáll a krízis és ilyenkor inkább meleg teát vagy feketekávét adjunk neki. Vigyázni kell, nehogy felfekvés érje. A szobát jól ki kell szellőztetni és ügyeljünk arra, hogy a szoba hőmérséke lehetőleg egyenletes legyen. Ha a beteg köpete szívós, törölje ki a szájából az ápoló. Ezt kellő kímélettel kell végezni. Táplálékul adjunk neki húslevest, egy tojást és tejet, sőt ha jó az étvágya, könnyen emészthető húsfélét is. Itala friss viz legyen, de ihatik szénsavas vizet is. Az orbánc a bőrnek fájdalmas gyulladása, amely leggyakrabban az arcon fordul elő. Hevenyfertőző betegség, amelynél a kórnemző csirák valami sebzés által jutnak a szervezetbe. A betegnek legfőbb tápláléka a tej legyen. A megtámadott bőrrészletre hideg, esetleg jeges borogatást raknak. Erre nézve az orvos megadja az ápolónak a szükséges útmutatást. A feszülést olajjal vagy vazelinnel való bedörzsöléssel enyhítik meg. A beteget el kell különíteni úgy, hogy az ápolón kívül senkinek hozzá belépni nem szabad. A beteg vizeletét el kell tenni, hogy az orvos naponkint megvizsgálhassa. Ha az ápoló testén és főleg a
