Madzsar József dr. (szerk.): Az egészség enciklopédiája. Tanácsadó egészséges és beteg emberek számára (Budapest)

Első fejezet - dr. Fülöp Zsigmond tanár: Az egészséges emberi test szerkezete és működése

ELSŐ FEJEZET.

Az egészséges emberi test szerkezete és működése.

Ez a könyv az ember egészségével és betegségével foglalkozik. Ezeknek a megértéséhez azonban elengedhetetlenül szükséges, hogy minél alaposabban ismerjük az emberi test szerkezetét. Az iskola — sajnos — nem foglalkozik annyit az emberrel, az emberi test felépitésével és működésének törvényszerűségeivel, amint azt a tárgy fontossága megkivánná. Pedig az ember boldogulásának és boldogságának egyik legfontosabb alapföltétele az egészség, az egészséget pedig sem megőrizni, sem visszaszerezni, de még csak az egészségi szabályokat megérteni sem lehet az emberi test alapos ismerete nélkül. Az iskolai természettudományi oktatás hiányosságait nem pótolhatjuk ugyan teljesen egy ilyen könyvben, amely elsősorban mégis csak gyakorlati tanácsadó akar lenni, de legalább a legfontosabb tudnivalókat a bonctan és élettan köréből elmondjuk bevezetőül; ezen épül fel minden további fejtegetés.

Az emberi testet géphez szokták hasonlítani azon az alapon, hogy mind a kettőt fűteni és táplálni kell, továbbá az elhasznált anyagokat eltávolitani, ha állandóan működésben akarjuk tartani. A hasonlat nagyjában megállhat, de rá kell mutatnunk, hogy a kettő között mégis óriási különbség van. Ha a gépnek eltörik vagy elkopik egyik vagy másik fontosabb alkatrésze, akkor a gép előbb rosszul működik, majd egészen megáll. Hogy újra munkaképes legyen, a hibás alkatrészt ujjal kell pótolni. Az élő gép pedig, a test, bizonyos határon belül maga képes pótolni az elkopott vagy megsérült alkatrészeket. így az eltört csont összeforr, a lehorzsolt bőr kiegészül, a megbetegedett gyomor megint rendbejön stb. Bár mindez, mint mondottuk, csak bizonyos határon belül lehetséges, mégis óriási különbséget, tesz a gép és a test-gép között.

Ennek oka az, hogy a test nem csupán nagy durva rudakból és kerekekből áll, főleg pedig nem holt alkatrészekből, melyek között semmi belső összefüggés nincs, hanem minden nagyobb testrész vagy úgynevezett szerv nagyon parányi, csak mikroszkóppal látható részecskékből, sejtekből van összetéve, melyekből sok-sok millió alkot egy szervet.

Ezek a sejtek nagyon sokfélék, változatos alakúak és nagyságúak. Alakjuk és szerkezetük mindig attól a munkától függ, melyet a test háztartásában végezniük kell. Az élő testben tehát a legnagyobb mértékű munkamegosztás érvényesül, ami azt jelenti, hogy minden szerv és minden sejt csak azt a munkát képes végezni, amire be van rendezve. így a hosszu1