Brücke Ernő dr.: Miként óvjuk gyermekeink életét és egészségét? (Budapest, 1892)
V. Vegyes ételekkel való táplálás
69 főzve, hanem német mód szerint erektől megfosztva készítették el. Főtt salátának nincs ilyen hatása. Hüvelyes veteményt 4 éven aluli gyermek csak átdörzsölve kapja enni. A gyermekek többnyire jobban bírjak meg, ha nem savanykás módra vannak elkészítve, a mint az sok helyütt szokásos. Székre való hatásuk miatt célszerűen alkalmazhatjuk nagyobb gyermekek székének rendezésére, kik szorulásban szenvednek, különösen a borsófajokat, melyek szárítás után még zöldek, sárgás-zöldek vagy szürkés-zöldek, az után a lencsét, legkevésbbé a babot. Burgonya csak olyan való gyermeknek, mely főzéskor lisztesen szétmálik. Ha nincs ilyen, akkor át kell dörzsölni. Ennek meg van az oka; hirtelen elhaltak gyomrában az ember néha egész darab burgonyát talál, mikor minden egyéb meg van már emésztve. Burgonya nem igen való savanyú ételekkel együtt, s az ú. n. savanyú burgonyát mint azt sok helyütt készítik, gyermekeknek ne adjuk, valamint burgonya és saláta, különösen uborka-saláta ke- vérékét. Hagyma és minden e fajta (allium fajták) úgy hatnak az alvás ellen, mint kávé és tea, tehát ne adjuk este a gyermekeknek, különösen, ha amúgy is nehezen alusznak el. Petrezselyem, spárga és virágkel különbözőképen hatnak a vizeletre. Ha tehát valamely vesebajra gyanakszunk akkor orvost kell megkérdezni, hogy szabad-e adni ezeket a gyermeknek. Szóljunk még behatóbban a lisztneműekről. Fehérnye- tartalmuk nem jő tekintetbe, ha velük együtt elegendő allati táplálék is jut a testbe; de ha ez nem történik, akkor igen. Ezzel jól egyezik, hogy a kenyeret, mely a szegények fontos tápláléka, fehérnyében legdúsabb gabnaneműek- ből. búzaból és rozsból sütik. A közlekedés megjavulasa- val és a gabnaarak siilyedésével ezekhez mar alig adnak hozzá más gabonaneműeket vagy ezeknek pótlékát, példáúl szétdörzsölt burgonyát. A gyermekek táplálására jobb a búzakenyér, mint a rozskenyér, de az utóbb) egészen és
