Brücke Ernő dr.: Miként óvjuk gyermekeink életét és egészségét? (Budapest, 1892)
V. Vegyes ételekkel való táplálás
64 sók és néhány nitrogéntartalmú kristályos anyag, melyeknek értékét az emberre nézve kevéssé ösmerjük ; azonban egyik-másik közűlök meglehet, hogy frissítőleg hat az ideg- rendszerre, mint a kávénak és teának ható anyaga. Nem szabad arról sem megfeledkeznünk, hogy a leves főzésekor sót és néhány konyhanövényt adunk hozzá, melyek az idegrendszerre hatnak, a milyen a pörré (allium porrum) és a zeller (apium dulce). Be kell vallanunk, hogy jelen ösmereteinkkel nem tudjuk megmagyarázni a húslevesnek ama nagy értékét, melyet különösen tüdőbetegek számára tulajdonítunk, de erre nézve van néhány támpontunk. Első sorban a bar kis mennyiségű fehérnye jő tekintetbe, mely rögtön fölszívható állapotban van, tehát azt nem kell megemészteni; továbbá az enyv, a sók és végül a húsnak jegeces alkatrészei, mely utóbbiak talán épen üdülők számára, a kik hosszú ideig bőjtöltek vagy csak kevés húst ettek, esetleg rendkívül fontosak. Ilyen anyagok laz közben gyorsan képződnek a beteg saját húsában, az után tovább átváltoznak s a vizelettel kiürülnek. Ha a láz alabb hagy, akkor a túlképződés megszűnik, vagyis rendes mértékére, sőt később még kisebbre alászáll és mivel a mar meglévők tovább átváltoztak s a vizelettel kiürültek, könnyen megeshetik, hogy a szervezet ilyenek hiányában szenved, ha kívülről nem kap ; azért tálán kívánatos, hogy húsleves áltál a készletet kiegészítsük. Hogy a húsleves különösen enyhe égalj alatt az élet és egészség fentartására nem szükséges, azt milliónyi példákon latjuk, kik közönségesen húst nem esznek, hanem a fehérnyéket növények és tejnemüek, esetleg tojás áltál is veszik magukhoz. Ezekkel nem egy sorba valók az emberek, kik halakat esznek, mert az utóbbiak húsában hasonló alkatrészek vannak, mint az emlősökében, csak némi minőségi és mennyiségi különbséggel. A halak nem csak a fehérnye- nemű testeket, hanem minden húst pótolnak.
