Brücke Ernő dr.: Miként óvjuk gyermekeink életét és egészségét? (Budapest, 1892)

IV. Mesterséges táplálás a csecsemőkorban

37

zsírt? Természetesen csakis tejfel alakjában. Erről sokat írtak. Hogy a tejföl hozzáadása sok esetben jó hatású, sőt néha gyógyító eredménnyel jár, a fölött nincs kétség, de a nézetek még sem egyeznek meg; egyáltalában csak arra igyekezzünk, hogy lehetőleg zsíros tehéntejet kapjunk, hogy a hígítás után is még elegendő zsír legyen benne.

Miért nem követik abban is az elméletet, hogy a gyermek táplálékának atlag annyi zsírtartalma legyen, mint az anyatejnek? Hogy tejfelre szert tegyünk, várnunk kell. míg az kiválik. Ez idő alatt azonban a tejben változások történnek, melyeknek tovahaladását főzés által föltartóztathatjuk ugyan, de a mi már megtörtént, azon nem segíthetünk. Hogy e változásokat lehetőleg kis mértékre szorítsuk, a lefölözést lehetőleg alacsony hőmérsék mellett végezzük, de ekkor a tejfel nagyon sűrű, s a gyermekek rosz- szul tűrik.

Végül megjegyzem, hogy tapasztalat szerint némely gyermek nem jól tűri a zsírt, úgy hogy ilyeneknek lefölözött tejet kellett adni.

Biedert foglalkozott legtöbbet a tejföllel való táplálással. Ő oly keverékkel kezdi meg, mely 1/6 liternyi tejfölből, ®/s liternyi vízből és 15 gramm tejcukorból áll, ehhez szükség szerint kisebb-nagyobb mennyiségű tehéntejet kever.

Vájjon hígító anyagul tiszta vizet vagy valamely főzetet használjunk-e? Sokan víz helyett húsforrázatot hasznainak. Biedert szerint ezt először Frank J. Péter tette. Gyermekorvosi tanárom, Berlinben akkortájt híres Barez dr. azt ajánlotta, hogy fél font borjúhúst főzzünk meg egy fél itce vízben s a forrázattal hígítsuk föl a tejet. Ezt nem minden gyermeknek javasolta, csak az olyanoknak, kik a szokásos tej és vízkeverék mellett rosszul fejlődtek , s e móddal átalában jó sikereket ért el. Widerhofer dr. is azt ajánlja, hogy fél kiló borjúhúst főzzünk meg egy liter vízben. Látni való, hogy majdnem egy félszazad időköz dacara egybehangzólag borjúhús főzetét es nem marhahúslevest