Boleman István dr.: A fürdőtan kézikönyve 1. (Igló, 1884)
Részletes fürdőtan - XI. Éghajlati gyógykezelés - A. Levegő
290 550 m, Szinye-Lipócz 550 m. Stubnya 518 m.. Rodna 518 m., Baldócz 486 m., Kabola-Pojána 450 m., Rajecz 420 m., Szinyák 400 m., Bréb 400 m., Brusznó 392 m, Ránk 392 m., Szklenó 382 m., Szliacs 360 m., Tarosa 347 m., Czeméte 320 m., Bártfa 318 m., Vihnye 310 m. c) Nyári üdülő helyek. Afoly helyeket, melyeken sem a tenger sűrített, sem a hegyek ritkított, levegője nem található tel, tehát melyek dombokon és lapályon fekszenek, de a melyek tiszta friss levegővel bírnak, ezrivel keresi tel nyáronként a városi lakosság, hogy üdülhessen, hogy a városok poros, bűzhödt légköréből kimenekülve, tiszta levegőt szívhasson, hogy a nyárnak forróságától, mely a falak között még kiállhatat- lanabb. árnyas hűvös helyekre meneküljön. Az ily nyaraló helyeket jó eredménnyel ajánlhatjuk betegeknek és üdülőknek is. Megtaláljuk ily helyt a tiszta ozondús, miasma és pormentes levegőt, mely sok káros befolyástól megvéd bennünket. A szabadban tartózkodás a nagyobb mozgás, a házi gondoktól való megmenekülés és a jó levegő sok beteg embernek vissza adja egészségét. Minden nagyobb város környékén találhatni ily helyeket, s látjuk is. hogy majd minden várost közelebb vagy nagyobb távolságban a nyaraló helyek öve környezi. Első rendben megint a fürdőintézetek azok, hol a beteg a jó levegőn kívül a kellő kényelmet, szórakozást és társaságot is felleli, azért a] fürdőhelyeket sokan csakis levegőváltoztatásért keresik fel. Jó nyaraló helyeknek vagy erdők, vagy nagyobb tó közelében kell feküdniük, hogy oly tényezők befolyása alatt álljanak, melyek a levegő tisztaságára állandó hatással bírnak. Az erdő klímájáról már szóltunk, s ismertettük, hogy mindazon tényezőket, melyek a klimatikus gyógykezelésre jó hatással befolynak, az erdőben megtaláljuk. Láttuk, hogy az erdő levegője tisztább ózonban gazdag, hőmérséklete, arányosabb, nedvessége nagyobb ugyan, de állandóbb; az erdő a szelekre is mérséklő hatással bir. Természetes következménye ennek, hogy az erdő kiimája megnyugtat. csillapító hatása sok betegre jó befolyást fog gyakorolni. Leginkább gyenge, izgatott állapotoknál tapasztaljuk e jó hatást. Hasonló tényező nyaraló helyeknél a nagyobb tó vize is. A tó felett mindig tart a víz elpárolgása, a tó partjain tehát a levegő nedvességű tartalma állandóan fokozottabb, úgy absolut mint relativ mennyiségében. A tó felett a légréteg nehezebben .melegszik fel, de lassabban is hül ki, ez által állandó légmozgás áll be és pedig nappal a tótól a part felé, éjjel megfordítva; másik hatása a lég- hőmérsékletére nvilvánúl. Ez nappal nem emelkedik oly magasra, ejjel nem szál nagyon le. A tó partján tehát nyáron átalában hűvösebb. de állandóbb hőmérséklet fog uralkodni A nyári üdülő helyeket leginkább ajánlhatjuk azon esetekben, melvekben minden inténzivebb behatástól óvakodni akarunk, s a
