Boleman István dr.: A fürdőtan kézikönyve 1. (Igló, 1884)
Részletes fürdőtan - XI. Éghajlati gyógykezelés - A. Levegő
291 hol lassan zsongitólag akarunk hatni, tehát nehéz betegségek után üdülőknél, bőrgyengeségben szenvedőknél, azoknál, kiknél a légző szervek még izgatott állapotban vannak. A nyári üdőlő helyeket mind elősorolni lehetetlen. Külföldön mindenütt megtaláljuk az erdők szélein. Hazánkban a főváros környékén mindenfelé látunk nyaralókat; az ország gyönyörű vidékein ezrével lehetne azokat felállítani. Oly nyári klimatikus helyek azonban, hova betegeket szoktunk küldeni, nálunk kiváltkép a fürdőintézetek. A hegyi gyógyhelyek közül sokat ide is lehetne sorozni, azonkívül megemlitendőnek vélem még erdei klimájok miatt a következőket: Párád 295 m. m.. Trencsén 252 m. in., Hársfáin 230 m. m.. Erdőbénye 218 m. m., Herkulesfürdő 102 m. m. A főváros közelében még két intézetet kell megneveznünk, melyek bár mint hidegvizgyógyintézetek szerepelnek, de melyek e mellett kiváló klimatikus gyógyhelyek, a hol a betegek rendszeres physikai thera- piának is alá vannak vetve. Ezen intézetek pedig: a) Yaskovits újonnan felállított gyógyintézete a Svábhegyen és Bakody tanár sana- toriuma Yisegrádon. Az intézet nem messze a Dunától a visegrádi várhegy tövében és ezáltal északnak védve gyönyörű helyen fekszik. Ilidegvizgyógymód, hegymászás, heliotherapia, gvmnastika, massage, szőlőkúra képezik a gyógyító tényezőket, de a legnagyobb hatással bir az enyhe kiima. a jó levegő. A tóparti klimatikus helyek között elsőnek említendő Balaton- fiired. A Balaton partján mint nyaraló hely újabb időben Balaton- füred mellet is mindinkább nagyobb lendületet nyer Badacson, lúd már számos villa és egy nagyobb szálloda a vendégeknek elég kényelmet nyújt. Valószínű, hogy a Balaton gyönyörű partjain a nyaraló helyek mindinkább szaporodni fognak. A Fertő-taván Buszt lenne megnevezendő, mely a tópartján fürdőkkel is bir és igv nyaralónak ajánlható. d) Téli — délen felevő — klimatikus íjuóyyhelyek. A délen fekvő klimatikus gyógyhelyek első rendben meleg éghajlatunk. Nem azért keressük azokat fel. mert a tengerparton, vagy hegyeken fekszenek, nem a légsúly változás érdekel, de a a levegő hőmérséklete. Ha nálunk beállanak, a ködös, esős őszi napok, vagy a zuzmarás, hideg téli idők, a beteg nem mozoghat a szabadban, nem élvezheti a friss üde levegőt, a napot hetekig nem látni, derült ég éppen ritkaság, mind ezen esetekben jó lenne kikerülni a rósz időjárást; a szeles hideg telet elcserélni a tavaszszal és a kihalt természetből a buja növényzettel pompázó vidékekre menekülni. Ez a vágy és ösztön vezet délfelé, a hol nem ismerik a telet, vagy a hol a rósz időjárás csak mindig órákra szorítkozik. Mig azelőtt az ily utazás a legnagyobb nehézségekkel járt, mostanában elég könnyen lehet a legtávoliabb vidékre is eljutni; ellenben
