Boleman István dr.: A fürdőtan kézikönyve 1. (Igló, 1884)
A fürdőtan általános része
9 véredényekben a íesziiles kissé emelkedetebb, ennek következtében ^ búgj-elválasztás is tokozottal)!) lesz. Minthogy langyos fürdőben a test melege csak nagyon kis mértékben lesz a fürdő által megváltoztatva, sem hőfogyást, sem hőemelkedést nem tapasztalunk. A legnagyobb hatást a langyos fürdő az idegekre gyakorolja. Az ' aránylag gyenge inger az idegekre megnyugtató hatással bir, a központi idegrendszerben langyos fürdők által létre jövő szegény- vérüség a viszahajlitó és mozgató idegek nyugalmát is elősegíti. A langyos fürdők a nélkül hogy a hőképzést emelnék, gátolják a hőfogyást, miáltal valóságos conserváló erővel bírnak és így az erők túlságos igénybevételét megakadályozzák és mégis a szervezet működését elősegítik. Ezért látjuk a langyos fürdőket leginkább elgyengült betegeknél, vagy elerötlenedett öregeknél a legjobb sikerrel alkalmazni. Az idegekre való megnyugtató hatása miatt álmatlanságban szenvedők úgy szintén lehangolt elmebetegek gyógykezelésénél igen jó sikerrel alkalmazzuk a langyos fürdőket. Majd minden bajnál, a hol izgatottság uralkodik, a langyos fürdők sikerrel alkalmazhatók. A hol egyátalán enyhe hatányokat óhajtunk, az anyagcserét kíméletesen akarjuk csak fokozni, s a test hőmérsékletét illetve az élenyülési folyamatokat nem erősen megváltoztatva akarjuk az el és kiválasztást elősegíteni, ott mindenütt a langyos fürdőkhöz fogunk folyamodni. III. A meleg fürdők azok. melyek a test melegét több hőfokkal meghaladják. Az első benyomás a meleg fürdőbe léptünkül- kellemetlen borzongás. Minthogy mind a hőkisugárzást, mind a hőelvonást a meleg fürdő megakadályozza, hőfelhalmozódás jön a testben létre, a hőmérő mind a hónaljban mind a végbélben emelkedik. A hajszáledények a bőrben kitágulnak, a vér a belső részekből a kültakaró felé siet, a szívlökés sokkal gyorsabb. A légzés is gyakoribb és felületesebb. A test bágyadt, lankadt lesz. n. fejen és a test azon részén mely a vízből kiáll, a bőr duzzadt, piros,' az érlökések majdán láthatók, a szem köthartyája belövelt, a bőrpárolgás, az izzadtság igen nagy. Ha a fürdőt elhagyjuk, az egésztest "elkezd izzadni és bő veríték-képződés alatt éri el döbbeni hőfokát. Tudjuk, hogy a veríték elválasztása bizonyos idegek ingerlékenysége következtében jön létre, s igy mondhatjuk bőgj ezekre a meleg a legnagyobb ingert gyakorolja. A bő izzadás következtében a vér sűrűbbé válik, minek folytán a szövetekből folyékony részeket könnyen telszív és igy gvakian régi izzadmányok felszívódását elősegíti. A húgy elválasztása a meleg fürdők után nagyobb, a tömör részek s leginkább a hugyany mennyiségében szaporodik. A szénsav kiválasztása is nagyobb. A meleg fürdő az idegekre huditoleg hat, úgyszintén az izomzatra, minek következtében izom-zsugoio
