Bókay János dr.: Az intubatiós traumáról (Budapest, 1901)
A tubus fekvésével összefüggő traumáról
AZ INTUBATIÓS TRAUMÁRÓL 45 Azon körülmény, hogy még tartósabb intubatio után is műtett eseteimnek igen szép száma gyógyult minden káros következmény nélkül, kétségtelenül bizonyltja azt, hogy enyhébb, tehát felületes fekélyződések gyógyulnak s a gyógyulás aránylag gyorsan bekövetkezik. Hogy súlyos decubitalis fekély- ződések is káros következmény (strictura, lieges occlusio) nélkül, tehát teljesen gyógyulhatnak, azt különösen azon intubáit eseteim bizonyítják, hol súlyos decubitalis fekélyződés miatt légcsőmetszést végeztem s a decanulement aránylag könnyen sikerült s az esetek complet gyógyulással végződtek. Kedvezőtlen prognosist, quoad valetudinem completam, nézetem szerint — s ezt O’Dwyer már eléggé korán hangsúlyozta — csakis azon esetek adnak, melyeknél a cricoidealis porcz nagy terjedelemben tönkrement, mert ily esetekben, daczára a végzett légcsőmetszésnek,a a heges stricturának és heges occlusiónak kifejlődése elkerülhetetlen. S hogy ezen heges szűkületekkel operativ úton mily nehezen boldogulunk, azt munkálatom IY-dik fejezetében eléggé kifejtettem. Különösen oly esetben tarthatunk ily súlyos s kiterjedt fekélyződésektől, hol a diphtheriával egyidejűleg, illetőleg a diphtheria folyamán egyéb heveny fertőző kórok, így különösen morlilli s scarlatina folyt le s ezen esetekben a prognosis nemcsak quoad restitutionem integram, hanem quoad vitam is óvatosan állítandó fel. A mi prognostikai szempontból a fekélyek localis megjelenését illeti, úgy azt kell mondanom, hogy a trachea mellső falzatán jelentkező fekélyződések nekem nagyobb kellemetlenséget alig okoztak, bár midőn ezen tapasztalatomat ide jegyzem, nagyon is tudatával bírok annak, hogy ezen fekély- ződésekből kiindulólag peritrachealis tályogok nem egyszer fejlődnek. A fő nehézséget, mint már fentebb említettük, a kiterjedt cricoidealis fekélyződések okozzák az intubatoroknak s így ezek kórjóslatánál nagy óvatosságra van szükség. Kisebb perichondritidis tályogok aránylag könnyen folyhatnak le, nagyobb kiterjedésű perilaryngealis és peritrachealis tályogok ép oly megítélés alá esnek prognosis szempontjából, mint általában a mély nyaktályogok. Az eléggé korai
