Bókay János dr.: Az intubatiós traumáról (Budapest, 1901)
A tubus fekvésével összefüggő traumáról
36 BÓKAY JÁNOS hosszú ideig minden veszély s kellemetlen mellékhatás nélkül eltűri; így, hogy csak egy példát említsek, egy esetemben, nehezített decanulement-nál 1448 óra hosszat feküdt összesen a tubus a nélkül, hogy a felette hosszas tubusbenlét káros következménynyel járt volna, — különösen vitás kérdés azonban az egyes észlelők között az, hogy nagyobb-e a fekélyzödés fellépésének lehetősége akkor, ha erősebb álhártya-felrakódás van jelen a nyálkahártyán, vagy az erősebb álhártyás kiizzadás esetleg gátolja az exulceratiók kifejlődését. Az első felfogást Cnopf sen. vallja, az utóbbi nézet pedig kifejezésre jut Baginsky nyilatkozatában. Míg ugyanis Cnopf azt írja, hogy: „Bei Durchmusterung der Sectionsproto- colle ist es mir auf gef allen, dass sich sehr häufig die beobachteten Schleimhautläsionen unter den die Schleimhaut bedeckenden Membranen vorgefunden haben“, addig Baginsky monographiá- jában a következőket mondja: „Es ist mir auf gefallen, dass gerade in solchen Fällen, in welchen schon während des Lebens der Kranken nur verhältnissmässig wenig Membrane sich zeigte und sich dieselben auch post mortem in dem Larynx und der oberen Trachealgegend völlig vermissen Hessen, die Tubendruckgeschwüre sich am meisten entwickelt und ausgebreitet zeigten, so dass die Membranen gleichsam eine Art Schutz der Schleimhaut gegenüber der Tube zu bilden scheinen.“ Részemről, bár inkább Baginsky felfogását osztom s a vaskosabb hártyafel- rakódásnak magam is hajlandó vagyok védő hatást tulajdonítani, a diphtheriás gégének felfekvési fekélyződésre való hajlamosságát nem egyedül a diphtheria kórbonczi nyilvánulásá- ban keresem, hanem szembe állítva az ép, tehát tág értelemben „aseptikus“ gégét a diphtheriás gégével, a pathogén baktériumokkal (a Löffler-bac. mellett különösen a streptococcusokkal) való fertőzöttségben találom részben annak okát, hogy a diphtheriás gége nyálkahártyája aránylag oly intolerans a tubusnyomás iránt, s ha felületes fekélyződések fejlődtek, azok oly könnyen elfajulnak és súlyos szövet-destructióhoz vezetnek. Ezen felfogást nézetem szerint csak megerősíti azon tapasztalat, hogy mindazon esetekben, hol diphtheritis laryngis mellett kanyaró vagy vörheny folyik le, különösen nagy a felfekvési