Bókay János dr.: Az intubatiós traumáról (Budapest, 1901)
A tubus fekvésével összefüggő traumáról
AZ INTUBATIÓS TRAUMÁBÓL 37 fekélyződés jelentkezésének veszélye. Ezt Northrup már 1887- ben hangsúlyozta s a kanyaróra nézve ezt Bichardiére és Netter párisi tapasztalatai újból beigazolták. Hogy az említett fertőző kórokon kiviil a diphtkeriát complicáló kiterjedt tüdőlobok s általában a szervezetet kimerítő s így a szívműködést is gyengítő szövődményes kórok (tbc.) hajlamosító tényezők a fekélyek létrejötténél, azt a betegágynál s a bonczasztalnál szerzett tapasztalatok igazolni látszanak. * * * Miként az ulceratiók localisatióját mutató táblázatunkból fentebb láttuk, a fekélyződések jórészt a gége, illetőleg légcső mellső falán székelnek. Jelentékenyebb fekélyződések aránylag ritkán találhatók az epiglottis gyökén, a hangszálagokon, — legnagyobbrészt a regio arytaenoideában, valamint a cartilago thyreoidea, főleg a cricoidea magasságában, tehát a regio hypo- glotticában székelnek s különösen gyakran találhatók a trachea mellső falzatán a 5—8-dik poroz niveaujábán. (L. III. tábla.) A fekélyek majd egészen felületesek, tehát egyszerű, körülirt nyálkahártya-necrosisok, majd pedig kiterjedt, mélyreható nlceratiók, melyeknek alapján a porcz részben vagy teljesen ellágyult és tönkrement, úgy hogy valóságos perforáló fekélyződés áll előttünk. Ily esetekben esetleg kisérő bonczi leletek a perichondritidis, perilaryngealis és peritrachealis abscessusok, vagy genysülyedés a mediastinumba. A trachea mellső falzatán látható fekélyek rendszerint szorosan a középvonalban székelnek, az 5—7-dik porcz magasságában vagy magasabban, s többé kevésbbé mély, harántul , megnyúlt, lencsényi vagy nagyobb fekélyződések. Ritkán csak egy (t. i. csak egy porczgyűrűnek megfelelő) keskeny vonalas anyagveszteséget látunk, leggyakrabban azonban több vonalas ulceratiót észlelhetünk lépcsőzetesen egymás felett, mely anyaghiányok egymástól ép nyálkahártyahidak által vannak egy- , mástól elválasztva. Ritkább esetekben a jelzett magasságban terjedelmesebb és mély fekélyződést láthatunk, mely fekély kétségtelenül több, egymás felett fejlődött anyaghiány összefolyása folytán jött létre.