Bókai János dr. (szerk.): Közlemények a heveny fertőző kórokról 2. (Budapest, 1892)
VI. Szontagh Felix dr.: Nehány adat az 1887. évben észlelt meningitis cerebrospinalis esetekről
81 nem méltatott oly elsődleges bántalmat, mely a meningitis számára a fertőzés helyéül szolgálhatott. Csak a coryzára utalok, melynek fontosságát a meningitis kóroktanában Weichsélbaum annyira kiemeli, s mely kóroktaui összefüggés kiváló méltatásra talál Hoffmann tanárnak a „Wiener medicinische Wochenschrift“ legutolsó három számában megjelent czikkében is (1888), melyben szerző a meningitisnek trauma után való fejlődéséről értekezik törvényszéki orvostani szempontból. De a meningitis simplex kórképe a fentebb vázolt esetektől annyira differál, hogy a kiilönzeti kórismét illetőleg csakis a betegség kezdetén lehettek kételyeink. Ha a meningitis simplexnek rövid prodromális és hasonlóan rövid izgatottsági stádiuma eseteinkben a kezdeti tünetekkel egyezhetett is, úgy a későbbi lefolyásban a különbség csakhamar szembetűnővé vált. Azért eseteim összeállításánál azon óvatossággal éltem, hogy azokat, melyeket csak 1—2 ízben láttunk, s melyeknek lefolyását ezek szerint figyelemmel nem követhettük, és így teljes bizonyságunk nem volt arról, vájjon csakugyan cerebrospinal meningitisek voltak-e és nem meningitis simplex-ek avagy meningitis tuberculosák, — esetleg még más természetű agyi megbetegedések — közleményemből teljesen kizártam. A meningitis simplex kórképe eléggé ismeretes lévén, csakis a következőkre kívánok utalni. Rövid prodromál és izgatottsági időszak után csakhamar bekövetkezik a hiidési időszak a majdnem sohasem hiányzó comával és öntudatlansággal, mely hosszabb-rövidebb fennállás irtán halálhoz vezet. A gyógyulásba való átmenet lehetőségét nem akarom tagadni, de szerfelett ritkának kell mondanom, s teljes gyógyulásról úgy szólva alig lehet szó, tudva éppen azt, hogy ily szerencsés kimenetelű eseteknél mily gyakoriak azon elváltozások az agy functiójában és szerkezetében, melyek hol siketnémaságot, hol a psyche fogyatkozását, hol hydrocephalus chronicust stb. eredményeznek. Eseteinknek körülbelül 2 harmada teljes gyógyúlással végződött, eltekintve azon két esettől, mely hydrocephalus chronicusba ment át. Bókái: Közlemények a heveny fertőző kórokról.
