Bókai János dr. (szerk.): Közlemények a heveny fertőző kórokról 2. (Budapest, 1892)
VI. Szontagh Felix dr.: Nehány adat az 1887. évben észlelt meningitis cerebrospinalis esetekről
82 Siketnémaságot sem láttunk egy esetben sem, pedig tudjuk, bogy ez a meningitis cerebrospinalis gyógyúlt eseteinél nagyon gyakori kimenetel, annyira, bogy általában valamennyi szerzett siketnémaságnak 55°/0-a általa okoz- tatik. Ezen rendkívül kedvezőnek mondható gyógyúlási százalék is eléggé megkülönbözteti őket úgy a meningitis tuber- culosa-tól, mint pedig a meningitis simplex-től. De lényegesen megkülönböztetik őket fentebb vázolt tüneteik is, melyek csakis az agy és gerinczagy izgatottságának tünetei gyanánt foghatók fel. — Az opisthotonus, a nyugtalanság, a hyperaesthesia, a fej- és tarkófájdalmak alkották a kórképet, mely ez esetekre jellegző volt. Ezek pedig csakis izgatottsági tüneteknek tekinthetők. Azon körülmény tehát, hogy az esetek legnagyobb számában a tünetek tovább nem fejlődtek, vagyis hogy a kórkép az agy és gerinczagy izgatottságánál megállapodott a nélkül, hogy paralytikus stádium következett volna reá, adja meg az esetek jellegét, s magyarázza egyszersmind aránylag nagyon kedvezőnek mondható kimenetelüket. A gyermekkor többi bántalmaival, melyek agyizgatott- sági tüneteket okoznak, s a kiilönzeti kórismét illetőleg tekintetbe jöhettek, röviden végezhetünk. A mi először is az agyvérbőséget illeti, úgy meg kell jegyeznem, hogy ennek különösen azon alakja, mely fogzási ingerre vezettetik vissza, a gyermekgyógyászok előtt hiteléből sokat veszített; activ agyhyperaemia létrehozhat agy- izgatottsági tüneteket, de ezek igen acute folynak le 1 — 2 nap alatt, mint teszem azt, az insolatiónál találjuk. A Henoch által gyengült szívműködésből levezetett s a gyermekek nyári hasmenésénél nálunk azonban vajmi ritkán, de Németországban, úgylátszik, gyakrabban észlelt passiv agyvérbőség (acut hydrocephaloid Vogel szerint) hasonlóképen idézhet elő agyi tüneteket, különösen, ha egyúttal magas láz is van jelen, de természetüket illetőleg az alapbántalom figyelembe vétele mellett sokáig kétségben nem lehetünk. Ugyanez áll az agyvérszegénységen alapuló s hosszantartó bélhurut által sorvasztott gyermekeknél Marshall-Hüll által először