Bock Ernő Károly: Az egészség négy könyve (Pest, 1865)
IV. Könyv. Az ember szaporodása - Nemzés, szaporodás
784 Nemzödés, szaporodás. Ivartalan szaporodást rügy- vagy pedig sarj-képzödés- sel főleg növényeknél találunk; az állatok között kiválólag a ha- barczok- és hólyagóczoknál. A rügyet oly csira-szemcsének kell tekinteni, mely az anyalény testének állományában képződik s onnan lassankint kifelé törekszik. Lényege abból áll, hogy egyegy szerves lény elemi alkatrészei szerves fiókpéldányokká alakulnak. Itt tehát a fiókpéldány nem ül már készen az anyapéldány testén, mint ott hol a szaporodás, elszakadás vagyis elválás által megy végbe, hanem az anyapéldány csak olyan sejtképleteket nevel, melyekből lassadán s az anyapéldány legkisebb kárvallása nélkül, fiókpéldányok fejlődhetnek. A rügyképződésnél a fiókpéldány nincs ugyan még teljesen szervezve, mint az eldarabolásnál, de az erő, melynél fogva teljes szervezetté válhassék, az meg van benne. A fiókpéldány egyébiránt az anyapéldánynyal akár egy szervezetben egyesülve maradhat, akár el is szakadhat tőle, s a rügyek akár így egyesülten, akár pedig különválva anyjok törzsétől fejlődhetnek fiókpéldányokká. Ivaros szaporodás, nemződés csirák által. A szerves lények keletkeztének ezen bonyolódottabb módja leginkább el van terjedve. E módon jőnek létre nemcsak a magasabb rendű növények és állatok, hanem az emberek is ; előfordul azonban sok olyan állati és növényi lényeknél is, melyek különben vagy eldarabolás vagy rügyképződés által is szaporodhatnak. Ennek létesitéséhez megkivántatik, hogy két különnemü nemző-állománynak kölcsönhatása, azaz egy anya-petének apai termékenyítő állomány által v a 1 ó m e g tér m ék en y ü 1 és é ve 1 esi ra vagyis termékeny pete (tojás) keletkezzék, mely azután fiókpéldánynvá fejlődhetik. Termékenyülésre képes pete és termékenyítő állomány mindig különböző nemű ivarszervekben képződnék, sokszora noha mind kétnemű ivarszerv együtt vau meg egy lényben, különösen a növényeknél (az egy la ki akn ál), de állatoknál is (ezek a hermaphroditálc, hímnők vagy csirák); vagy pedig két különnemü lényben, (apa és anya, hím és nő; a növényeknél a két lakiak.) Az egylakiaknál e szerint az ivaros
