Bock Ernő Károly: Az egészség négy könyve (Pest, 1865)
IV. Könyv. Az ember szaporodása - Nemzés, szaporodás
Nemződés, szaporodás. 785 nemződés épen úgy mehet végbe egyetlen lényben, mint a rügy- kepződesnel vagy az eldarabolásnál. Az egylakiaknál a pete termékenyülése vagy két ilyen lény közt megy végbe kölcsönösen, és pedig akár egyszerre, akár egymásután; vagy pedig a pete úgy termékenyül, bogy a termékenyítő állomány az egylaki állatnak csak belsejében járul a petéhez; vagy végre úgy, hogy az egy lénynek két ivara külsőképen és láthatólag hat egymásra, ily módon juttatván termékenyítő állományt a petéhez (péld. a galandócz- nál). A pete termékenyülése egyébiránt a kétlakiaknál szintén kétféleképen mehet végbe, t. i. vagy az anyatest belsejében a kétnemű testnek e végre való egyesülése (párzás) által; vagy pedig az anyatesten kivül, midőn a termékenyítő állomány az anyatestből kiválóit petékre hat (mint péld. a halikrák műi termékenyítésekor. (L. ezt a „Falusi Gazda“ 1864. I. félév, 7. s köv. sz.) Petének (tojásnak) és termékenyítő állománynak mindig anyagilag kell egymással érintkezniük, különben a pete nem válik csirává, hanem meddőnek marad. Hogy azonban miféle változás megy termékenyüléskor a petében végbe, azt nem tudjuk. — Az ivaros nemzés egyébiránt a nemző lény sajátságait jóval kevesebb biztossággal szállítja a fiókpéldányokra, mint a szaporodás, eldarabolás és rügyezés által. Biztosan csak a nemet és fajt (genus et speciem) szállítja rájok. — Ebben rejlik az ujjmutatás arra, hogy hol az anyapéldány minden tulajdonait akarjuk a fiókpéldányban örökíteni, ott a szaporítást bujtó- és újító (ojtó) ágak által kell eszközölnünk. Az ivar különböző eloszlása. A növényeknél a két (anya- és apa-, nő- és hím-) ivar többféleképen van elosztva. Ugyanis majd egy virágban együtt vannak, majd egy tövön ugyan de különböző virágokban, (s ezek mind egy lakiak neve alatt járnak); vagy pedig két különálló és különböző ivaru tövön vannak elhelyezve, (s ezek a kétlakiak). Kétlaki növény az egylakiakhoz képest csak kevés van. Az állatok közt a rovarok-, pankányok-, héjanczok-, és a gerinczes állatoknál nyoma sincs annak, hogy náluk az egylakiság rendszeresen előfordulna; míg a többi alsórendü állatoknál majd egylaki, majd kétlaki, majd olyan rendekkel is
