Bock Ernő Károly: Az egészség négy könyve (Pest, 1865)
I. Könyv. Az egészséges ember mivolta - A szerves testek alkatrészei
54 Az emberi test alkata. agynak, vagy mint a közéletben mondják, az agy velőnek; alsó fele pedig az arcz, melyen nyílások vannak az érzés fő szervei vagyis az érzékek számára. A törzs, melynek alapját a hát közepén elnyúló gerincz és ennek agya képezik, felülről kezdve nyakból, mellből, hasból és medenczéböl áll. A nyak előterében rejlenek a hangszerv, a lélegző cső és a bárzsing, köznyelven a gége és a torok, azonkivül több nagy edény és ideg. A mellben (mellkasban) működnek a lélegzés szerve, a tüdők.és a vérkerengés legfontosabb szeryei (a szív és az edények tövei), a hasban és medenczében el vannak helyezve az emésztés- húgy- és szaporodás szervei. A kéz láb tagok életfontosságú szerveket nem foglalnak magokban, s csak önkénytes mozgások eszközlésére szükséges izmokkal vannak felruházva. Ezek közöl a felső tagok, vagyis a karok (vállból, felső és alsó karból és kézből állván) a mellből indulnak ki, mig az alsók vagyis a lábak (czomb-, térd-, lábszár- és lábból állván) a medenczéhez vannak ragasztva. Az emberi test magasságát, hosszát vagy termetét, mely mindig az illetőnek kora, neme, faja stb. szerint változik, főleg a csontváz magassága határozza meg. Legnagyobb hosszát az emberi test csak 25, sőt 30 éves korában éri el, (nem pedig már 20-ik évében, mint közönségesen hiszik). E magasság az 50-ik évvel ismét fogyni kezd, s rendesen egy-két vonallal kisebb este, kivált fárasztó napi munka után, mint reggel. — A teljesen megnőtt ember magassága mintegy 3'/2 egész 4 akkora mint az újszülötté, mely mintegy 16—20 hiivelyknyi szokott lenni. A felnőtt ember magassága változik 54 és 70 hüvelyk (4—6 láb) között. A férfiú közép nagysága mintegy 5 láb, 2—4 hüv., a nőé mintegy 3—6 hiivelyknyivel kevesebb. A férfiak nagyságra nézve inkább különböznek egymástól mint a nők. Szálasabb népfajoknál a nők jóval kisebbek a férfiaknál, zömökebb fajoknál ellenben a férfiak és nők magassága majdnem egyenlő. Általában véve a mérsékelt égövek alatt és nyirkos vidékeken az ember szálasabb
