Bock Ernő Károly: Az egészség négy könyve (Pest, 1865)
I. Könyv. Az egészséges ember mivolta - A szerves testek alkatrészei
Az emberi test alkata. 55 mint a forró vagy a jeges égövek alatt. (Kicsinyek különösen a lappok, azután Kamcsatka és Grönland lakosai). Jóllétben, jobb táplálék, kevesebb gond és fáradalmak mellett, tehát városokban, a magasság gyarapodni látszik, ellenben szegénységben, drága élet, gond és fáradalmak mellett apadni. Az újszülött hossza, mint már érintettük, egyremásra 16—20 hüvelyknyi. Első évében a gyermek növekedése mintegy 6 — 8 hüvelyket tesz, azután pedig hetedik évéig mintegy 3 hüvelyknyit nö évenkint. E szerint a leggyorsabb növekedés az élet első havaira esik, s eltart, de már jóval lassabban, a hetedik évig, melyen túl azután még lassabban folytatja. De a kezdődő serdülés ideje táján még egyszer érezhetőleg gyorsabb növekedés áll elő. Nyáron, mondják, a test hosszának növekvése érezhetőbb mint az év egyéb szakaiban. Feltíinőleg gyorsabb növekvést vehetni észre nem ritkán azoknál, kik súlyos lázakból láb- badoznak, felnőtteknél ilyenkor szembetűnő erősbülést vagy izmosu- lást tapasztalunk (hihetőleg azért, mivel a vedlés gyorsabb lefolyása után az anyagcsere is élénkebbé lett). Az emberi test terjedelme, szélessége, vastagsága, mely a táplálás jobb vagy kevésbé jó minősége, a testi és lelki foglalkozás, a test alkata, a vérmérséklet, a faj, a nem, a kor és a családi hajlam szerint idomul, főképen három tényezőtől függ, úgymint: a csontváz kifejlődésétől, az izmok kiképzésétől (athletai, vérmes és nedvdús példányokban), és a zsir bőségétől (mint gyermekeknél, nőknél és a potrohhal megáldott férfiaknál, férfikoruk későbbi éveiben). De változtathatnak a test terjedelmén rendellenes lerakodások is a test üregeiben és boritó bőre alatt (gyűlhet oda viz, levegő, a vér alkatrészei, lobos rendetlenségek eredményei). Terjedelmére nézve megkülönböztetünk erős- és vézna-csontú, izmos, kövér, sovány, duzzadt és dagadt testeket. Fő befolyást gyakorol a test terjedelmére különösen szélességére, a fejnek, mellkasnak es medenczenek kifejlődése. A fej legnagyobb szélessége 5 — 6 hüvelyk közt változik; a mellkasé a 7-ik és 8-ik borda táján 10—11 hüv., a vál- lak táján pedig 13—15 hüv.; a medenczéé végre 11 —12 hüvelyk. Férfiúnál a váll tája szélesebb mint a medenczéé; a nőnél a két
