Bock Ernő Károly: Az egészség négy könyve (Pest, 1865)
I. Könyv. Az egészséges ember mivolta - A szerves testek alkatrészei
Az emberi test alkata. 53 összesen magatartásnak, habitusnak, egyéni szokásosviseletnek nevezik. Az egyéni testalkotmányt, mivel a test rendszereinek és e rendszerek szabályos és öszhangzó működésének megzavarásából ered, tulajdonképen a tökéletes egészségtől való első eltérésnek és a betegség első kezdetének, a betegség rendes csirájának kellene már is tekintenünk ; annyi bizonyos, hogy némely betegségek keletkezését könnyiti. — Minthogy a test tengéleti teendőt végző rendszereknek különböző eljárása az idegrendszer működésében is változásokat okoz, melyek még ennek tisztán emberi vagyis szellemi munkásságára is befolynak és viszont, minthogy az idegrendszer sajátságos tevékenysége a tengéleti tényezők működésére is visszahat: ennélfogva a constitutio és a temperamentum, vagyis a test alkotmánya és a lélek mérséklete, (az az, a lelki visszahatás fokozata külső benyomások után, s az ebből folyó jelenségek ösz- szege) a legszorosabb kapcsolatban vannak, s mind a ketten lehetnek egymásnak valamint oka, úgy okozata is. — Betegségek az ember szokásos egyéni külsejére bizonyos sajátságokat nyomhatnak mintegy bélyegül, mely vagy egész testén, vagy csak némely részein láthatóvá lesz, s ez az ember beteges külsejének mondatik, mely azonban a betegségnek soha sem oka, csak jele. Az emberi testet, melynek nagyobb szakaszai a fej, a törzs és a kézlábtagok, rendesen oly egésznek gondoljuk, mely a fej tetejétől a láb talpáig képzelt egyenes középvonal által két egyenlő félre osztatik. E felek egyike a jobbik, másik a bal; mindenik felét azután szemügyre vehetni elölről és szintúgy hátulról is: amaz az arcztér, ez pedig a háttér. Megkülönböztetünk továbbá még beltért és kültért: a beltér a középvonal felé néz, a kültér ellenkezőleg, a középvonaltól kifelé. — A fej, a testnek legmagasabb s legjelentékenyebb része s a nyakon mozoghat. Felső fele, a koponya, csontokból alakult tokját képezi az
