Bock Ernő Károly: Az egészség négy könyve (Pest, 1865)

I. Könyv. Az egészséges ember mivolta - A szerves testek alkatrészei

52

Az emberi test alkata.

hanem az elhasznált vagy elélt anyagokat is ő távolítja el a testből. E szerint az emberi test fenntartására nézve nem lehet fontosabb teendőnk, mint azon anyagokat szolgáltatni a vérnek, melyek a test különféle alkatrészeinek táplálására szükségesek, vagyis azokat, melyekből ezen alkatrészek állanak; de ez még nem elég, hanem ezenkívül a vért mind tisztulásában vagyis az elélt anyagok kitakarításában, mind pedig rendes kerengősében, a mennyire tőlünk telik, támogatnunk illik.

Az ember külseje. Az ember teste, mind egészében mind pedig részeiben alakjára, nagyságára, terjedelmére, súlyjára és magatartására nézve nagy különbségeket láttat, melyek azonban a faj, éghajlat, föld, nem, életmód, szokások és sok más már inkább egyéni viszonyok szerint, mindig bizonyos határok között maradnak. — De bármekkorák legyenek is e különbségek, a testen mindig a szemnek tetsző méregyent (symmetria) találunk annak egyes részei, de különösen jobb és baloldala közt, oldal alatt itten a testnek egész felét értve. Azonban ritkán vagy talán soha sem állnak a test különböző szervei és rendszerei valamint ezeknek tevékenysége is tökéletes öszhangban egymással, hanem rendesen túlnyomónak találjuk vagy az egyiket vagy másikat, vagy épen többeket együtt a többi fölött. Ez által minden testben a sajátságok más más ösz- szege áll elő, mely, mivel a test alkatrészeinek sajátságos arányából ered, jóllehet változásoknak szüntelen alá van vetve, még is némileg, legalább hosszabb időig, állandónak mutatkozik s a test alkatának, helyesebben alkotmányának, latin szóval constitutiójának neveztetik. A test ezen egyéni alkotmánya többnyire vele születik, állandó és örökségképen terjedhet; de későbbi befolyások, a kor, éghajlat és életmód által olykor még jobban kifejlődhetik, megváltozhatik s el is enyészhetik, de magunk is megszerezhetjük. Az egyéni testalkotmány külső jeleit