Bock Ernő Károly: Az egészség négy könyve (Pest, 1865)
I. Könyv. Az egészséges ember mivolta - Az elemek szövetkezései
24 Szerves alkatok. leginkább képesek a fehérnyés állagok, s ezek által még más, különben rothadásra nem képes anyagok is felbomlásra késztetnek. Ily legenytartalmú anyagok, melyek, midőn felbomló félben vannak, másokat is felbomlásra készte- nek, gerjeknek neveztetnek (kovász, élesztő stb). De ezen gerjek elvesztik lassankint élesztő erejűket s végre önmagokban pusztulnak el. Legenytelen testek elrothadásá- nál végre főképen szénsav, szénkönneny és viz állnak elő, a legenyes testekénél ellenben ezeken felül még ammóniák, kénkönneny és vil-könneny. Hamu helyett az elrothadás után televénynemű anyag marad hátra. — Az elmállás a testek oly felbomlása, mely a szabad levegő élenyének bősége mellett megy végbe. E felbomlás eredményei főleg szénsav és viz. Növényállományok ily elmállása alkalmával sokszor oly szapora és gyors élenyfogyasztás megy végbe, hogy tetemes meleget vehetni észre, melytől meg is gyuladhatnak, például a nyirkos széna, liszt stb. — Elkorha- dásnak neveztetik a felbomlás, mikor viz és levegő csak szűkén járulhatnak hozzá. Ily elkorhadás éri nem ritkán a föld színe alá jutott szerves állományokat. Az erjedés szintén lassú elváltozási folyam, melynek azonban csak némely szerves állományok vannak alá vetve, milyenek a tejsav, a kemnye, a czukor és alkohol. Az erjedés feltételei ugyanazok, miket a rothadásnál megjelöltünk: meleg, viz és szabad levegő; csakhogy az erjedéshez még gerj is kívántatik. E gerj felbomlási fokától függ az általa gerjesztett erjedés neme, s lesz vagy alkoholvagy eczetsav- vagy tejsav- vagy vajsav- stb. erjedés. Ezeket előrebocsátván már most egymásután rövid szemlét tarthatunk a szerves anyagok és pedig előbb a növényiek, azután pedig az állatiak fölött.
