Bock Ernő Károly: Az egészség négy könyve (Pest, 1865)

I. Könyv. Az egészséges ember mivolta - Az elemek szövetkezései

Szerves növényanyagok.

25

I. Szerves növényanyagok.

A növény részint a földből részint a levegőből magába szí vizet, szénsavat, ammoniakot és többféle ásvány anyagot. Ezek közöl egyet-mást feloszlat magában elemeire s ezekből képezi az anyagokat, melyek növekedésére és gyarapodására kellenek. A szénsavból főleg legenytelen állományokat képez, az ammóniákból ellenben legeny-tar- talmuakat. A legenytelenekhez tartoznak: növény-rost és fás állomány, kemnye, mézga, növénynyálka, növénykocsonya, czukor, alkohol és eczetsav, viasz és zsirnemü olajok; a legenytartahnuakhoz pedig tartoznak a siker vagy béb, növényenyv, növényfehérnye és növénysajtany (legumin). — Nézzük mindezeket közelebbről.

a) Legenytelen szerves növény-anyagok.

Növénysejteny, vagy rostany. Ebből képződik a növény teste, vagy helyesebben a növény testének váza, sejtjei- és csöveinek falai, magvainak és gyümölcseinek borítéka, főleg pedig fája és fás részei. Különbséget találunk a sejteny és rostany között. Sejteny alatt értjük azt az első eredeti állományt, melyből a sejt képződik; rostany alatt ellenben azt a későbbi eredetű állományt, mely a sejtekhez tapad s ezeket fává alakítja át. Amazt Cellulosának híják, a külföldiek, ezt pedig ligninnak. Mind a sejteny mind a rostany szenenyből, könneny- böl és élenyből áll. Megégvén egészen szénsavvá és vízzé válnak. Elmállásnál lassankint megbámulnák, megpuhulnak és televénynyé válnak, mely további felbomlásnál végre szénsavvá és vízzé oszlik fel. Elrothadván, szén-könneny gáz fejlődik belőlük, s televényhez hasonló fekete iszap (tőzeg) marad hátra. A növény rostany nagy szolgálatot tesz a vászon- gyolcs- és papiros-készítésnél. Salitromsavval a sejteny lőgyapotot ád, mely aetherben feldúlván C o 11 o-