Birk, Walter dr.: A gyermekkor betegségei 2. A gyermekgyógyászat vezérfonala (Budapest, 1924)
Heveny fertőző betegségek - Diphteria
Gégediphtheria. 47 nal késlekedés nélkül tracheotomiát kell végezni. Ezért intubatiónál mindig tracheotomiához is elő kell készülni. Ha — eleinte eredményes intubatiónál — a légzés ismét rossz lesz úgy az lehet az oka, hogy a tubus lumenét lepedék vagy kiszáradt nyalna tömi el. Ilyenkor először erősen gőzölte tjük a gyermeket, íl?1g^ a,nyajka oldódjék és inni adatunk neki, hogy köhögési inger \ a toc jék ki és az akadályt esetleg kiköbögje. Ha ez nem sikerül, a tubust ki kell húzni és ha szükséges, újra be kell vezetni. Némely gyermek magától is kiköhögi vagy kiöklöndözi a tubust, ilyenkor megvárjuk, hogy nem-e múlott el már a stenosis. Igen vigyázatlan intubatiónál úgynevezett intubatiós sérülések jöhetnek létre : a tubus pl. a sinus piriformis vagy sinus Morgagniba juthat, vagy a fellazult nyálkahártyán keresztül a környező szövetbe fúródhatik, átlyukaszthatja a nyelőcsövet, vagy a gyűrű- és pajzs- porcon keresztül a bőr alá juthat, a seb inficiálódhatik, abscessus és gangrsenaképződés jöhet létre. Az extubatio is járhat nehézségekkel. Még meglévő lepedék ismét stenosishoz vezethet. Rosszabb az, ha a tubus decubitust okoz. Ez főleg a gyűrűsporc környékén szokott keletkezni, ami már magában- véve is a legszűkebb helye a gége belsejének. Mihelyt a fekélyt a tubus többé már nem nyomja, vérteltebb lesz és ezáltal a gége ismét lassanként megszűkül. Ha a fekély maga nem vezet stenosishoz, úgy a granulatiós szövet okozhatja azt, amely a fekélyből képződik. Hetek és hónapok múlva is keletkezhetnek még stricturák és atresiák a fekélyek helyén képződött hegesedés folytán. Fekélyképződésre következtethetünk, ha a tubuson fekete foltokat látunk vagy a köpet véres. Fekély gyanúja esetén további intubálás céltalan. Mert aztán folyton és egyre rövidebb időközökben kellene intubálnunk. Ilyenkor inkább secundär tracheotomiát végzünk, mert azalatt, míg a kanül bennfekszik, meggyógyulhat a fekély. A fekélyképződést semmiféle tubusfajtával megakadályozni nem tudjuk (gelatinával bevont, timsóval impregnálttal sem). Ahol sarjszövet képződött, ott azt kikanalazzuk és edzzük, amit legjobb azonban szakorvosra bízni. A később kifejlődő heges szűkületet rendszeres tágításai kezeljük : naponta bevezetünk néhány órára egy tubust, kezdve a legkisebbel és hónapokig folytatjuk ezt. Psychikus stenosis is létezik. Különösen ideges gyermekeknél fordul ez elő. Mihelyt ilyen gyermek észreveszi, hogy az életmentő tubust eltávolították, mag kéri a tubust és izgatottságában végül is a legsúlyosabb stenosis jeleit mutatja. Nagyon nehéz az ideges stenosist a fekély által okozottol megkülönböztetni, egyedül abból a tényből, hogy ideges gyermekről van szó, következtethetünk arra, hogy psychikus stenosis van jelen. A gyermeket ilyenkor újból intubálnunk kell és (1/2 gr) chloralhydrattal vagy j13 mgr) morphin- befecskendezéssel felületes kábulatban kell egész napon át tartanunk, hogy ne vegye észre, mikor távolítjuk el a tubust. A légcsőmetszés akkor jön szóba, mikor az operáló vagy nem tud intubálni, vagy az intubatio az előbb felsorolt okok folytán nem sikerül. Egyébként rendszerint mint «secundär» légcsőmetszést alkalmazzuk Indicatiót adnak erre azok az esetek, melyek extubatios nehezsegeket okoznak. Azonkívül súlyos garatdiphtheriánál, mélynél a lepedek
