Birk, Walter dr.: A gyermekkor betegségei 2. A gyermekgyógyászat vezérfonala (Budapest, 1924)

Idősebb gyermekek táplálása és táplálkozási zavarai - Idősebb gyermekek étvágytalansága

V. Idősebb gyermekek étvágytalansága.

akkor klderül> h°gy állandóan kis lázuk van : 375— 38 kozott Pontos vizsgálatnál kitűnik továbbá, hogy az étvágytalanság valamint más, esetleg még jelenlévő tünetek' egv különben eszrevetlenu lefolyó pharyngitis kifejezői. Exsudativ gyermekekről \an itt szó, kiknek visszatérő garathuriitja okozza az étvágytalanságot, részint a kisfokú láz által, részint azáltal, hogv a garatot nyál ka bontja. (L. 119. old.) J

így lesz kötelességünkké, nemcsak a gyomorbélcsatornát, hanem az egesz gyermeket pontosan megvizsgálni, ha étvágytalanság címén hozzak is az orvoshoz és az előzetes táplálkozást is ki kell ilyenkor puhatolnunk. Akkor kitűnik, hogy az étvágytalanságnak majd ez majd az az oka, hogy sok esetben a szülők a hibásak táplálási, nevelési vagy megfigyelésben mulasztások miatt, viszont más esetekben ^ gyermekben van a hiba : vagy valami masfajta betegségben szenved vagy neuropathiás hajlamú. Ezen megállapítások szerint vezetendő a kezelés. Semmiesetre sem szabad csupán valamilyen «stomachicum» felírásával megelégednünk.

A prognosis jó, ha organikus hibák vagy a szülők téves nézetei képezik az okot. Ha azonban a gyermekek neuropathiások, vagv neuropathiás szülők nevelési hibáiról van szó, akkor nem jó.

Az étvágytalanság kezelése néha nagyon, szép, de néha bizony nagyon sovány eredményt mutat fel. Ahol a táplálék nagyfokú egyoldalúságán alapszik, ott igen jó hatást érünk el teljesen ellentétes táplálékkal, amint azt a tejártalom kezelésénél mondottuk, főleg ha kezdetben csak 3-szor adunk enni a gyermekeknek. (L. 26. old.)

Az étkezések megrövidítése olyan gyermeknél, aki már különben is keveset eszik, a laikus előtt sokszor teljesen érthetetlen. Ez a rendszabály azonban feltétlenül szükséges. El kell érnünk, hogy a gyomor az étkezések közti idő alatt kiürüljön, hogy «étvágynedv» választódjék el és éhség érzete keletkezzék. Ha nem vihetjük keresztül, hogy a gyermek csak háromszor kapjon enni, délelőttre és délutánra egy csésze teát rendelünk. Ilyenkor sok szülő azzal ámítja magát, hogy legalább nem éhezik a gyermeke.

Iskolásgyermekek étvágytalanságánál is gyakran láthatunk jó eredményeket. Oka rendszerint a tartalomdús és egyhangú táplálék adása, amely végül is étvágytalansághoz, rosszultápláltsághoz, le- soványodáshoz vezet.

Iskolás gyermekeknél körülbelül ilyenek a viszonyok : reggel még oly álmosak, hogy későn kelnek fel. Ennek következtében a reggelit a legnagyobb sietséggel költik el, csak úgy állva hörpintik ki azt a csésze kávét és harapnak egy kis kenyeret hozzá.

Az iskolába magukkal vitt tízórait elajándékozzák vagy ismét hazahozzák. Az iskolából hazajövet oly fáradtak és letörtek, hogy megint nem akarnak enni. Délután gyakran valódi farkaséhség támad bennük, de csak kenyér után, amelyből nagy tömeget megesznek, úgy hogy még estére is jól vannak \ele lak\ a.

Ha ezen javítani akarunk valamit, akkor keresztül kell \inni, hogy a gyermekek oly korán keljenek fel, hogy sietség nélkül ehessenek. A reggeli különben is főétkezéssé emelendő. A gyermekeknek valamivel megkent kenyeret vagy sűrű zabpehelypépet kell adm. Ez a gyermekeknél nem csinál bajt. mert hisz a gyomor üres. Ha jo megreggeliztek, a tízórait el lehet nekik engedni vagy valami gyümölcsöt adunk velük az iskolába. Délben az olyan ételeket, amit szeretnek pl gyümölcslevest, puddingot, párolt gyümölcsöt vagy omlettet