Birk, Walter dr.: A gyermekkor betegségei 2. A gyermekgyógyászat vezérfonala (Budapest, 1924)
A központi idegrendszer betegségei
Epilepsia. 193 dődnek és innen terjednek tovább a test többi részeire (Jakson epilepsia). v Ellenben nyomatékosan hangsúlyozzuk, hogy sem a foqak áttörése, sem bélférgek nem okoznak görcsöket. Megfelelően meningitis gyakori előfordulásának, a symptomás görcsök sokkal gyakrabban fordulnak elő, minden egyéb fajtánál Ezek és az epilepsiás görcsök képezik a gyakorlatilag legfontosabb csoportot. Az ú. n. «mérges gyerekeknél» fellépő görcsökre vonatkozólag 1. 105. old. Epilepsia. gyermekkorban az epilepsia különböző alakban szokott fellépni : 1. Mint epilepsiás nagy rohamok. A gyermek hirtelenül összeesik vagy szótlanul, vagy hangos felkiáltással, öntudatlan, cyanotikus és merev. A kezdeti tonikus görcs a végtagok és arcizmok chronikus rángásaivá alakul át, melyek alatt a gyermek megharapja a nyelvét, nyála erősen folyik, pupillái merevek, vizeletét és székletét maga alá bocsájtja, később a görcs lassanként szűnni kezd és hörgő légzés mellett hosszabb álomba megy át. Roham után amnesia marad hátra. Némely esetet aura előz meg, ami hányásból, hasfájásból, hirtelen félelemből és nyugtalanságból áll. A gyermeken az a határozatlan érzés vesz erőt, hogy valami kellemetlenség fenyegeti, ezért a padlóra ül vagy hamar beszalad az utcáról a házba, vagy a szoba egy sarkába húzódik és ott rájön a roham. Sok gyermeknél már reggel észreveszik a szülők, hogy a nap folyamán roham várható : a gyermek megváltozik, izgatott, feje vörös vagy ágyba kéredzkedik (praemonitoribus tünetek). 2. Mint kié rohamok. Ezek a legkülönbözőbb alakban és számban lépnek fel, pl. rövid, pillanatokig tartó ájulások alakjában. A gyermek hirtelen előrehajtja fejét vagy támolyog, egy-két lépést mintha szédülne. Más gyermeknél a roham neveletlenség vagy rossz szokás benyomását kelti, pl. arcát hirtelen elfintorítja, ismét más játékközben hirtelen megáll, maga elé bámul és egy pillanatig egészen öntudatlan, úgyhogy a játék kiesik a kezéből. Ilyen különböző alakú roham vagy egy-kétszer lép fel naponta, de felléphet 30—40-szer is. A rohamok egészen különös alakját Salaam-görcsöknek nevezzük : a gyermekek földön ülnek és hirtelen mint egy zsebkés, összebicsaklana * s előre bukfenceznek. 3. Mint psychikus aequivalensek. Ilyen tüneteket ritkábban találunk gyermekeknél, azonban a kóborlás es iskolakerülés ná u néha epilepsián alapszik. „ , A gyermekkori epilepsia lefolyása is igen különböző, z e>e eT egy része hosszú, rohammentes időközökkel folyik le. Ez a lf fo } üs o Jt*n gyakori hogy szinte typikusnak kell tekintenünk a gycrme őri epilepsiára. A legfiatalabb gyermekkorban egy vagy két roham lep fel. Azután szünet következik, a gyermek egeszsegesnek latszik senki sem gondol már a régi csecsemőkori görcsökre, azután egyszerié csak újra fellép a typusos epilepsia. Leggyakrabban az isko askor kezdete és a kezdődő pubertás az az időszak, mely a gorcsok felléptét újra kiváltja. Birk—Göttche, Waltner : A gyermekkor betegségei. 13
