Birk, Walter dr.: A gyermekkor betegségei 2. A gyermekgyógyászat vezérfonala (Budapest, 1924)
A központi idegrendszer betegségei
Spastikus diplegia. 187 A prognosis rossz. A gyermekek egész életükön át nyomorékok maradnak, sok közülük későn tanul járni, mások az iskolában lemaradnak vagy idiótákká lesznek és valamennyit fenyegeti epilepsia veszélye. Kezelése : a gócbetegségre irányuló kezelés lehetetlen. Hosszú langyos fürdők az izmok rigiditását valamennyire csökkenthetik, masszírozás és passiv mozgatások által pedig az Ízületek megmerevedését akadályozhatjuk meg és ezáltal előkészítjük a gyermeket a későbbi orthopaediai kezelés számára, melytől még remélhető valami javulás. Epilepsiánál bromot adunk (1. 195. old.), egyébként nincs hatalmunkban, hogy a gyermekeken segítsünk. II. Spastikus diplegia. Spastikus diplegiát születés előtti és utáni encephalitises folyamatokon kívül még szülési sérülések okoznak (1. I. rész 48. és 51. old.). Ez utóbbiak különösen akkor végzetesek, ha koraszülöttek még fejletlen agyát érik. (Little-féle trias : nehéz-, aspliyxiás- és koraszülés. (L. I. rész 190. old.) Az agyi elváltozások helye és kiterjedése szerint különböző a klinikai tünetek súlyossága és kiterjedtsége is. Azonban minden esetnél közös a nagyfokú, mindkét testfélt érintő hypertonia, mely teljes izommerevséggé fokozódhatik. Ez Little-kórban, szenvedő gyermekekre jellemző és a legkorábban -— már fiatal csecsemőnél — észrevehető tünet. Szárazbatevésnél a csecsemő merev, mint egy darab fa és ha felemeljük, lábai keresztezik egymást. Ha a lábszárakat megpróbáljuk abducálni, úgy az csak nagyon tökéletlenül sikerül, mert a comb adductorainak nagyfokú spasmusa van jelen, melyek deszkakemény kötegekké feszülnek. Ha később, néhány hónap múlva állítjuk fel a gyermeket, úgy csak lábujjaira áll, miközben egyik lába ismét keresztezi a másikat. Ha végül évekkel később mégis megtanul járni, úgy menésnél csak a láb hegyére lép és egyik lábbal előrelépve utána húzza a másikat. Mindig a lábak vannak a legjobban megtámadva. Néha a karok is ugyanilyen merevek. Igen súlyos eseteknél az egész test általános merevsége van jelen. Másrészt vannak olyan esetek is, amelyeknél a felső test izmai nagyfokban petyhüdtek : ha a gyermekeket székre ültetjük, merev lábaik vízszintesen előrenyúlnak, míg felső testük erőtlenül esik össze. Ilyen viszonyok mellett nyilvánvaló, hogy az ilyen gyermekek csak igen lassan, hosszú éveken át tanulnak meg állni és járni. Sokan egyáltalában nem tanulnak meg állni és — gyakran hosszú életüket állandóan ágyban töltik. A szellemi fejlődés normális lehet. Rendszerint azonban valami szellemi debilitás áll fenn, vagy pedig kifejezett idiotia is. Ez utóbbi soknál már külsőleg mikrocepháliában jut kifejezésre. Egyéb eltérések közül megemlítendők : fokozott reflexek, stra- bismus, nystagmus, beszédzavarok (bradylalia, dysarthria), tova a athetosis és symptomás epilepsia. Korai, már 5.—6. hónapban bezáródó fontanella — ha nem is mindig, azonban mégis gyakran — gyanús tünete későbbi idotiának.
