Birk, Walter dr.: A gyermekkor betegségei 2. A gyermekgyógyászat vezérfonala (Budapest, 1924)
Idősebb gyermekek táplálása és táplálkozási zavarai - Chronikus hasmenés
16 Idősebb gyermekek táplálása és táplálkozási zavarai. mint sajt, füstölt sonka szalonna nélkül, finom kolbász vagy májas hurka, keményre főtt tojás, melynek fehérét apróra vagdalva, sárgáját finomra eldörzsölve, kis vajjal elkeverve, kétszersiiltre vagy fehér kenyérre kenhetjük. Csontleves is megengedhető, melybe darát, rizskását, szágót, makkarónit, kevés tésztát is tehetünk bele, hasonlóképpen finom főzeléket, így spenótot és krumplipürét is ehet a gyermek. Csak a tejjel várjunk egy ideig, sem italként, sem másként ne igen adjuk, éppúgy durva főzeléket pl. kelkáposztát sem, továbbá durva nedves kenyeret és cukrot se adjunk az ételbe. Két-hároméves gyermeknél fehérjéstejet is használhatunk. A kezelés harmadik napján 100 gramm saccharinos fehérjés tejjel kezdjük és minden étkezésnél 10 grammal többet adunk, míg csak 200 g-ot el nem érünk; akkor 3 %, majd 5 % tápcukrot adunk bele.- Erre a súlyesés rendszerint megáll. Néhány nap múlva daralevest adhatunk, ha jó a szék, főzeléket is, egy pár nappal később vacsorára is adhatunk darát rendes tejjel elkészítve és nyolc nap múlva a még megmaradt 3 adag fehérjéstej helyett színtejet adunk zsemlével. Orvosságot használni fölösleges. Csak súlyos intoxicatiós tüneteknél egyidejű székrekedés mellett indikált valamilyen erélyes hashajtó : 1 evőkanál ricinus vagy egy gyermekpurgó vagy senna. A ricinus folytatólagos kicsiny adagjai, amint azt azelőtt az akut táplálkozási zavarok vérhasszerű alakjánál szívesen adták, fölöslegesek. Azt gondolták azelőtt, hogy ilyen ricinuskezeléssel a székürítések fájdalmasságát csökkenteni lehetne, pedig éppen az ellenkezőjét érjük el vele. Ahol már hasmenés áll fenn, ott a ricinus nem indikált. II. Idősebb gyermekek chronikus hasmenése. Ha egy akut táplálkozási zavart nem kezelnek, vagy nem kezelik szakszerűen, vagy ha a zavar nem oly könnyű lefolyású, hogy magától meggyógyuljon, akkor chronikussá lesz. Ez nem is oly ritka, mert sok gyermeket nem kezeltetnek orvossal «gyomorrontás» miatt, hanem az anya főz neki valami zabnyákfélét és utána néhány napig úgynevezett «könnyű koszton» tartja, ami alatt a nép zabnyák mellett tejet vagy tejesételt ért, persze cukorral édesítve. Az akut tünetek csökkennek ugyan ezen táplálék mellett valamennyire : a hányás megszűnik, a gyermekek valamivel jobban érzik magukat és a székletek száma is csökken, azonban a széklet továbbra is híg-pépes marad és nem 1—2-szer, de 3—4-szer ürül naponta. Eleinte azt gondolják, hogy ez csak utókövetkezménye az akut hasmenésnek. Ha azután a székek továbbra sem javulnak, megkérdezik az orvost. Ami ily esetben a hasmenést, illetve az abnormis erjedést a bélcsatornában fenntartja, az a táplálékban levő cukor és a szénhydrátok, — nem a legkisebb mértékben a tejben lévő tejcukor. Előrement akut táplálkozási zavar nélkül is fejlődhetik chronikus hasmenés, t. i. ha a szénhydrátok tömege igen nagy a táplálékban, ha tehát sok lisztes-darás pépet adnak a gyermeknek jól megcukrozva vagy sok édességet, bonbont, kalácsot, kekszet és hasonlót. Ilyenkor egyre fokozódik a rendellenes erjedés a bélben és ezáltal lassan kifejlődik a hasmenés. A székletétek száma gyakran nem emelkedik jelentősen, talán két-háromszorra naponta, de sohasem sűrű a
