Birk, Walter dr.: A gyermekkor betegségei 2. A gyermekgyógyászat vezérfonala (Budapest, 1924)
A gyermekkor szívbetegségei
144 A gyermekkor szívbetegségei. diphtheriánál találunk (egészen kifejezett szív-blockig fokozódva), azonkívül acut nephritisnél és agynyomásnál is. Galopprhythmus (w -t- w) vagy (w w -£-) súlyos szívgyengeségnél lép fel (diphtherias myocarditis, decompensált szívbaj). A szívhangok ékeltségét gyermeknél ugyanúgy kell értékelni, mint felnőtteknél és ezért nem is tárgyaljuk őket tovább. Egy leletre kell különösen rámutatnunk és ez a púim. II. ékelt- sége, amely egészséges szívű gyermekeknél is és pedig megint csak neuropatliiásoknál oly gyakran fordul elő, hogy bizonyos fokig physiológiásnak kell tartanunk. A gyermekkorban a szívfeletti zörejeket 1. a szívbillentyűk megbetegedései okozzák és ilyen esetekben úgy kell értékesítenünk, mint felnőtteknél. 2. Azonban a szívizom megbetegedései is okozhatnak szívzörejeket : norm, viszonyok között a szív izomzata systole alatt oly erősen húzódik össze, hogy a billentyűk egymáshoz közelednek és a billentyűk normális záródása könnyű lesz. Ha a szívizomzat beteg és ha erős dilatatio áll fenn, a billentyűk ezen közeledése elmarad. Ezáltal a billentyűk ú. n. relativ vagy musculáris insufficientiája léphet fel megfelelő zörejekkel. 3. Emellett még egészséges szívű gyermekeknél is fordulnak elő zörejek az ú. n. accidentalis zörejek. Ezeknek annyiban van klinikai jelentősége, mert igen gyakran fordulnak elő és mert minden esetben azt a kérdést vetik fel, hogy nem valamilyen kezelésre szoruló szívbaj tünetei-e. Legjobban a pulmonalis hallgatódzási helyén hallhatók (a bal Il ik bordaközben). Vagy csak itt hallhatók vagy a mitralis fölött is, de itt azután gyengébben és nyilvánvalóan vezetés útján. Legfőképen a 10.—14-ik évben fordulnak elő, tehát abban az időben, mikor a hossznövekedés a legnagyobb. Korábban ritkábbak. Az első három életévben accidentális zörej aligha fordul elő és ha mégis, akkor csak súlyos ansemiával bíró gyermekeknél. Minden egyéb szívzörej ebben a korban organikus. Az iskolaévekben ellenben rendkívül gyakori. Lüthje pl. 845 iskolás gyermeknél nem kevesebb mint 612 esetben találta, még pedig 508-nál már nyugalomban és 102-nél kisfokú testmozgás után. Ellenben igazi szívbillentyű-hiba ugyanezen gyermekek között csak 17-nél fordult elő. Az accidentális szívzörejekre az a jellemző, hogy puhábbak és halkabbak az endocarditiseseknél. Mindig systolesak. Főleg az jellemző náluk, hogy változékonyak : kilégzésnél hangosabbak, illetőleg némely esetnél csak akkor hallhatók és fordítva mély belégzésnél halkabbak vagy egészen eltűnnek. Lelki izgalmaknál ugyancsak erősebbek. Minél erőteljesebb és szaporább a szívösszehúzódás, annál kifejezettebb a zörej. Fekvésnél másként hangzik, mint ülésnél. A hallgatócső rányomásakor is erősebb lesz. Tehát organikus zörejektől jól megkülönböztethetők. Emellett még egy másik fajta accidentális zörej is van : ennek helye a szívcsúcs, nem a pulmonalis. Mély belégzés, helyzetváltozás, mozgás nem sokat befolyásolja, ellenben igen kifejezetten hatnak rá psychikus izgalmak : ilyenkor eltűnik. A hallgatócsőnek a szívre történő nyomásakor is eltűnik.
