Birk, Walter dr.: A gyermekkor betegségei 2. A gyermekgyógyászat vezérfonala (Budapest, 1924)
A gyermekkor szívbetegségei
, .A dörejek ezen utóbbi fajtája sokkal ritkább, mint az előbb leírtak. Főleg a pubertas előtti években találjuk őket és pedig rendesen o yan gyermekeknél, kiknek külseje is eltér az átlag-gyermekekétől : soványak sapadtak, magasra nőttek, számos neuropathiás vonással mint amilyen a Rosenbach-féle tünet, dermographismus, a garatreflex hiány a, facialis-tunet és hasonlók. Főleg lányoknál találhatók. Az accidentális zörejek eredete nem egészen tisztázott. Lüthje mindkét csoportot összevonja és stenosisos zörejekként magyarázza, melyek a szűk pulmonalis es az aranylag tag kamra közti aránytalanság következtében jönnek létre, bchlieps ellenben megkülönbözteti egymástól a két csoportot. Az elsőt cardiopulmonalis zörejeknek (szív-tüdőzörejek) nevezi és azt hiszi, hogy a szívre ráfekvő tüdőszegélyek, különösen a lingula compressiója révén keletkeznek, meit ilyenkor az alveolusokból a levegő kihajtatik. A második csoportot az egész test izomgyengeségével hozza összefüggésbe és ezért az ilyen zörejeket «atoniásoknak» nevezi. Biztos, hogy egyik fajtáját sem szabad szívbaj tünetének tekintenünk, ezért a gyermekeket nem is szabad szívbajosoknak tekintenünk és nem is kell őket emiatt kezelni. Szívbillentyűgyulladás (endocarditis). 145 Az érverések száma gyermekkorban: az első évben körülbelül 130, a 2.—5. évig körülbelül 110.—-100, a 6—10. évig 100.—90, a 11— 14. évig körülbelül 84. Az érverések számát testi és lelki momentumok befolyásolják. Az ötödik évtől kezdve nemi befolyás is észrevehető, amennyiben lányoknál valamivel szaporább a pulsus, mint fiúknál. 10—12 érlökéskülönbséget még physiologiásnak, 20-nál többet azonban már kórosnak tekintünk. Szívbillentyűgyulladás (endocarditis). Endocarditis foetalis főleg a jobb szíven lép fel (pulmonális stenosis), ellenben a későbbi életkorban főíeg a bal szív betegszik meg, és itt, amennyire a gyermekkor számbajön, a mitralist támadja meg, ritkábban az aorta bil lentyűit. A következőkben csak a mitralis gyulladásáról lesz szó. Az aorta billentyűinek gyulladása olyan ritka, hogy praktice nem is játszik szerepet. Ugyanolyan elváltozásokat és zörejeket okoz, mint felnőtteknél. A mitralis endocarditise az iskolás kor előtt ritka megbetegedés. A 6-ik életéven túl egyre gyakoribb lesz. Azonban az egész első évtizedben sokkal ritkább még, mint a másodikban. Néha önálló megbetegedésként lép fel, rendszerint azonban más betegségekhez csatlakozik, pl. skarlát, typhus, diphtheria, mandola- gyulladáshoz, mindenekelőtt azonban polyarthritishez és chorea minorhoz. A gyermekkori endocarditisek háromnegyedrésze rheuma- tikus eredetű (felnőtteknél csak 1/3 része). Sőt az endocarditis az izületigyulladás első megnyilvánulása lehet, melyet az izületi tünete v csak később követnek. Kórokozóként főleg staphylo-, strep o es pneumococcusok, kivételesen diphtheria bacillusok és meningococcu sok jönnek számba. A belépési kaput a mandolák kepezimm lzu leti gyulladásnál. . , Tünetek. Kezdődő endocarditis sokszor semmi panaszt nem okoz, pl. ha skarlát vagy polyarthritis lefolyása alatt lépttel, usa úgy vesszük észre, ha kutatunk utána. Még a zörejek is hiányozhat nak. Csak ha egyszerre ismét emelkedni kezd a láz, a szaporodik, a pulmonális II. ékeltebb lesz, gon o un ‘ , ^ talán a szívbillentyűkön valami koros folyamat játszódik . z • 10 Birk —Göttche, Waltner : A gyermekkor betegségei.
