Berend Miklós dr. - Preisich Kornél dr.: A gyermekgyógyászat compendiuma (Budapest, 1909)
Általános rész - III. A gyermek vizsgálata
44 Gyermek vizsgálata. Hányás. Véres köpet a gyermekkorban sokkal ritkább mint felnőtteknél, hiányzik a felnőttek croupos pneumoniáját jellegző sputum croceum, caverna képződés is ritka a gyermekkorban, még ritkább cavernában edényrepedés (lásd tüdőtbc). Vér inkább szájból (ulcerosus folyamatok) garatból és orrból szokott a köpethez keveredni (pertussis), vagy pedig szívbántalomban kell a vérköpés okát keresni. Bő genyes köpet ürülését a fentebb említetteken kivül empyema- nak áttörése egy bronchuságba okozhatja. Időközönként, teli szájjal hányadék módjára ürül a köpet hörgtágulatban szenvedő betegeknél, az ilyen köpet úgy mint felnőtteknél híg zöldesgenyes és ülepítésnél 3 réteget képez. Tüdő üszkösödésnél ürülő köpet átható kellemetlen bűzt terjeszt (némelyek szerint ibolyaszag) szenyes-barnás-zöld és szintén 3 rétegben ülepedik. Idősebb gyermekek tüdő phthisisénél a jellegzetes sputum globosum, fundum petens ürül. A giimőbacillus kimutatása kórismészeti fontosságú, módja a tüdő- tuberculosis fejezetében van megírva. Rugalmas rostok a köpetben tüdőtályognál és tüdőüszkösödésnél találhatók (megkülömböztetés hörgtágulattól), kimutatásuk oly módon történik, hogy egy kémcsőbe 1—2 köbcm. köpetet veszünk, ezt ugyanannyi vagy 2-szer annyi 10u/o-os kaliluggal összerázzuk és egynemű oldódásig főzzük; nehány órai állás után nyert üledéket górcsővel vizsgáljuk, a ruganyos rostok kettős körvonaluak, fényesek, hajfonatszerü kötegeket képeznek. Hányás a gyermekkorban igen gyakori, csecsemőkorban minden kóros állapot nélkül is előáll, közvetlen szopás után (túlszoptatás) vagy rövid idővel később haszontalan lokomotiók miatt. Csecsemőkorban a hányás előzetes émelygés és öklöndözések nélkül köpésszeriien történik. Hányás jelentőségének helyes megítéléséhez hányási panaszoknál a kisérő jelenségek felől is felvilágosítást kell szereznünk. A szoptatást néhány (15—20) perczczel később követő hányás ha a hanyadék túrós, akkor jelentőség nélküli, ha nem túrós, úgy dyspepsiát jelent, mely savhiánynyal jár; a dyspepsiás hányást egyébként sirás szokta megelőzni és a hánvadék közé nyák is keveredik; még inkább jellegzi ez a hurutos hányadékot. Igen makacs hányást szokott okozni a cholera infantum. Általánosságban szabálynak állítható fel, hogy étkezést követő hányás valamely gyomorzavarnak a következménye, mig éhgyomorra jelentkező hányás reflex utón támad és heveny fertőző bántalom, agyi vagy hashártya izgalom következméirye, ide sorolható az urámiás hányás is, mig a gyomorba jutott mérgek direkt vagy reflex utón okoznak hányást. Ha a hányás magas lázzal köszönt be, akkor első sorban heveny fertőző bántalom (scarlatina, orbáncz, croupos pneumonia, himlő) fejlődésére kell gondolni. Agyi bántalom okozta hányásnak az olyan tekinthető, mely hirtelen helyzetváltoztatásokra áll elő (oldal fektetés, felültetés). A fertőző bániaknak prodromalis hányása rendesen csak
