Berczeller Imre dr.: A szülészeti és sebészeti antisepsis története (Budapest, 1905)
XXI. Az antisepsis tudományos megokolása
114 a hypotliesist állította fel, hogy pyaemiánál a strepto- és staphylococcusok csak másodlagos szerepet játszanak, a tulajdonképeni kórokozók pedig még ismeretlenek.« így állván a dolgok, korai volna ezekből a vizsgálatokból gyakorlati következtetéseket vonni. Amilyen homályos az a kérdés, hogyan hatnak azok az apró szervezetek, épenolyan kevéssé van tisztázva az a másik, nem kevésbé fontos kérdés, lehetséges e fertőzés levegő utján, avagy csupán a kézzel, műszerrel való sértés, mintegy oltás utján közvetittetik-e a fertőzés? A vélemény, hogy levegő utján fertőzés lehetséges, igen régi. Említettem, hogy 1664-ben a párizsi Hőtel Dieu- ben a gyermekágyasok megbetegedését annak tulajdonították, hogy alattuk voltak elhelyezve a sebesültek; már Páré is a rothadó állati és emberi hulláknak és hulladékoknak tulajdonította, hogy a sebek néha üszkösek és bűzösek lesznek ; a kórházi üszők terjedése is nagyon támogatni látszott ezt a felfogást; Semmelweis, de különösen Lister a levegő utján való fertőzésnek nagy jelentőséget tulajdonítottak, kivált Lister módszere jó részben épen a levegőben lévő csirok távoltartására van építve. A fertőzés lehetőségét levegő utján némely fertőző betegségeknek, himlő, kanyaró, vörheny stb. terjedési módja erősen támogatni látszik. Amennyire ma tudjuk, ezek is a levegő utján terjednek. De valamint ma megváltozott a váltóláz terjedésére vonatkozó felfogásunk, melyről szintén azt hittük, hogy a levegő utján terjed, úgy lehet, hogy azon betegségek terjedésmódjáról is más lesz idővel a nézetünk s nem támogathatják majd azt a felfogást, hogy fertőzés a levegő utján lehetséges. A levegőben sok bacterium van ; ezt bizonyítani fölösleges. Természetesen több van ott, hol rothadó szervi anyagok vannak, pl. kórházakban. Ezek a műszerekre, kötőszerekre, orvosok ruháira, betegekre rárakódhatnak s akkor fertőzést okozhatnak, ha fejlődésükre kedvező körülmények
