Berczeller Imre dr.: A szülészeti és sebészeti antisepsis története (Budapest, 1905)
XX. A sebészeti asepsis
109 végül 1%0-os sublimatoldattal. A műtét tere a környezettől steril kendőkkel elkülönittetik; 3. A műszerek sterilizálása (kifözés legalább 5 perczig 2°/o-os szénsavas kálium oldatban) ; 4. a kötszer sterilizálása, épugy a selyem és catgut-é is. Törlésre nem szivacsok, hanem sterilizált mull törlők szolgálnak, melyeket használat után eldobnak. A sebhez antisepticns folyadék nem jut, legfölebb 0,6°/o-os konyhasóoldat. Az antisepticum elhagyása a sebkezelésböl nagy vívmány volt. Nem lehetett közömbös a műtéti térnek mérges szer oldatával való elárasztása. Folytonos, csak néha megszakított irrigatio mellett operáltak s a beteg, a műtő és segédei szinte úsztak az antisepticumban. Sublimátnak még hig oldata is veszélyes lehetett ilyen óriási mennyiségben; cárból használatánál pedig, nagyobb műtét után, mindig carbolos volt a vizelet. Miután az antisepticumot biztos hatásúnak tartották, az orvos igen könnyen hanyag lett, nem is mosdott, inkább töményebb antisepticus oldatot vett, az egyenlitette ki a dolgot. Sok bajnak fog igy eleje vétetni, ha el fog terjedni és általánossá fog válni az orvosok közt a felfogás, hogy az antisepticum nem panacea a sebekre. Uj tehát az antisepsissei szemben csupán az antisepticum kiküszöbölése a sebkezelésből, mert a sterilizálás a desinfectionak csak egy módja. így az egész eljárás csak tökéletesített antisepsis, melynek gondos kivitelével asep- sist iparkodunk elérni. A kész seb ellátása ily viszonyok közt legegyszerűbb: védő, fedő kötés, Lister bonyolódott kötéséből nem maradt semmi. A desinfectio részleteiben különbözhetik, de lényegében minden sebész igy jár el. Az uj, asepticusnak nevezett eljárásmód két részletével kell még foglalkoznom : a keztyüben való operálással, s az orr- és szájnyílás elfedésével műtét közben.
