Berczeller Imre dr.: A szülészeti és sebészeti antisepsis története (Budapest, 1905)
XX. A sebészeti asepsis
108 Az asepsis feltétele tehát »kellő desinfectio«. Minek akkor az uj kifejezés, ha az eljárás ugyanaz? A kezeket és a műtét terét antisepticummal teszi asepticussá, a kötőszert, műszereket sterilizálással, a selymet (4 oldal) jodoformos aetherrel kezeli és 5%-os carbolalkoliol oldatban megőrzi. Miért asepticus eljárás ez ? Az »asepsis szabályainak betartását« említi. Nem inkább az antisepsis szabályai ezek ? Megkülönböztet septicus sebeket (23 old.), »melyek genyes vagy infectiosus alapbántalmat tárnak fel, avagy pedig anatomicus szempontból oly szervek vagy testtájakon fekszenek, melyeknek kielégítő desinfectioja köztudomás szerint kivihetetlen.« Később : »ezek azon esetek, melyeknél az antisepticumok jogaikba lépnek s a melyektől azokat az — elv kedvéért — száműzni nem lehet.« Később; » . . . Ulcerált folyamatoknál a felületet 4°/o-os borvizzel, l°/oo-os sublimattal, bűzös fekélyek — anárob vegetatio — esetén pedig 10%-os kálium hypermanganicum, avagy 10°/o hydrogenhyperoxid oldattal öntjük le.« Az »asepticus eljárás« ezen idézetek szerint jó részben mindig antisepticus, mi igazolja akkor az uj elnevezést ? Gyakorlati szempontból egyenesen kárhoztatandó ez a beosztás, mert zavart okoz. Én nem tagadom, hogy mikor az asepticus eljárást gyakran említve láttam, eleinte magam is azt hittem, hogy valami újat, okosabbat csináltak s csak lassan jöttem rá, bogy a fogalom ugyan nem, hanem csak a zavar uj. Azt hiszem, nem fogják ezt a fejtegetést szőrszálliaso- gatásnak tartani, hanem arra való helyes törekvésnek, hogy a fogalmak össze ne zavartassanak. Amit asepticus műtétmódnak neveznek, az kővetkező részletekből áll: 1. a kezek gondos desinfectioja; 2. a műtét terének gondos desinfectioja (fürdő, a műtéti tér borot- válása; l0/0o_os sublimatoldatba mártott borogatás a műtét előtti éjjelen; műtét előtt kefével, melegvízzel, szapannal lemosás 5 perczig, azután lemosás aetherrel, alkohollal,
