Berczeller Imre dr.: A szülészeti és sebészeti antisepsis története (Budapest, 1905)
XVIII. Lister módszerének terjedése
100 1876.) czimű munkájában a 198 oldalon (csillag alatti jegyzetben) ezt írja : »Bécsben a mütőnövendékek a műtőterem mellett egy helyiságben gyakorolták magukat hullákon a mütevésben. Mikor Bécsbe kerültem (1867.), szokás volt, hogy a hullán való műtéttani vizsgálat a műtőteremben tartatott. Arra az asztalra, melyen az imént élő ember operáltatott, hullát helyeztek, melyet a hullaházból hoztak oda arra a czélra. Véletlenül megeshetett, hogy ugyanabban a helyiségben, ugyanazon az asztalon, félóra múlva ismét élő operáltatott. Megdermedtem, mikor erről az eljárásról értesültem, mely itt fel sem tűnt, mert mindig igy volt.« Ugyanez a Billroth »Chirurgische Klinik« czimü munkájában (Berlin Hirschwald 1879.) a 10-ik oldalon ezeket Írja: »Jóllehet a septo- pyohaemiára vonatkozó tanulmányaim közben az a meggyö- désem mind jobban megerősödött, hogy keletkezésének egyik főforrása a kívülről való fertőzés, mégsem vontam le, kezdetben csak igen szerényen kimerészkedő nézeteimből azon gyakorlati következtetéseket, amelyeket most majdnem maguktól értetődőknek tartanak. Zürichben, hol a boncztani intézet klinikámmal fedett folyosóval volt összekötve, több időt töltöttem a boncztani intézetben, mint lakásomban; s ha gondosan meg is tisztogattam magamat, ha innen a klinikára mentem, mégis eléggé gyakran vihettem oda fertőző anyagot. A műtétek és kötözések előtti szigorúan gondos tisztálkodást azelőtt nem ismerték, egyenesen nevetségesnek tartották volna. Szóval annyi volt a fertőzés útja, hogy csodálkozni lehet, miszerint még ilyen eredményeket is leheteti elérni.«. További fejtegetéseiben elmondja (Chirurg. Klinik 31 old.), hogy Bécsben a kórbonczolásokat emberemlékezet óta reggel 7 és 10 óra közt csinálták s onnan mentek a klinikára kötözni s operálni. (Ezt már Semmelweis is említi 29 évvel előbb mint a gyermekágyi bajok forrását, de arról Billroth nem tudott.) így alakította át az antisepsis tana a felfogást. Billroth Bécsben 1867-ben megdermedt, mert hullát tettek a műtő-