Belky János dr.: Törvényszéki orvostan - A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 72. (Budapest, 1895)
Felosztás
4 költségösszegnek mérséklése mondathatik ki, ha képes kimutatni, hogy ezen büntetés vagy költségbeni elmarasztalás mulasztásával nem áll arányban. A törvényszék ezen határozatai ellen semmi további jogorvoslat nem engedtethetik meg. 236. §. A tanuk és dologértök egyenkint hivatnak elő a tanú- szobából, és rendszerint a vádlott jelenlétében, az azok kihallgatására nézve a vizsgálati eljárásban előadott szabályok szerint, mindazáltal egymástól oly módon elkülönítve hallgatandók ki, hogy a szembesítés esetén kívül, a még ki nem hallgatott tanúnak a többi tanuk kihallgatásánál, s úgyszinte a még ki nem hallgatott dologértőnek a többi dologértők kihallgatásánál soha sem szabad jelen lennie. Az elnök azonban, ha azt az igazság kitudására czélirányosnak találja, a dologértőknek, úgy a vádlott, mint a tanuk kihallgatása alatt, a tanácsteremben maradását rendelheti. Vallomástétele után rendszerint mindenik tanú és dologértő köteles eltávozni, ha csak az elnök hivatalból, vagy a bíróság határoz- ványa folytán, az álladalmi ügyész avagy valamelyik fél indítványa nyomán, azok további ottmaradását, a dolog íölvilágosítása vagy más tanukkali szembesítés végett, különösen nem rendeli, vagy őket később ismét elő nem hivatja. 237. §. Azon dologértők, tanuk és vádtársak, kik a vádlott személyéről valamit vallottak, világosan megkérdezendők, hogy a jelenlevő vádlott ugyanaz-e, kiről ők beszéltek. A vádlott azok mindegyikének kihallgatása után különösen megkérdezendő, mi mondanivalója van a most hallott vallomásra; valamint általában a vádlott megkérdezése a végtárgyalás folytában mindannyiszor történhetik, a mennyiszer az valamely körülmény fölvilágosítására szükségesnek látszik. 239. §. Azon dologértők és tanuk, kik még meg nem eskettettek, kötelesek .............................................................................................................. ...............................................vallomásukra megesküdni, ha megesketésöket semmi törvényes akadály sem ellenzi ............................................................ 2 40. §. Ha a végtárgyalásból az derül ki, hogy valamely tanú vagy dologértő hamisan vallott, a törvényszék az álladalmi ügyész meghallgatása után azt azonnal elfogathatja, és a büntető bírósági üldözést megindíthatj a. 242. §. Az elnöknek hatalmában áll még addig ki nem hallgatott oly tanukat és dologértőket, kiktől a tárgyalás menetéhez képest fontos és vitatott tények iránt fölvilágosítás várható, a végtárgyalás folyamában előidézhetni, szükség esetében elővezettetni és kihallgatni. 0 új véleményadásokat követelhet, vagy más bizonyítékokat szereztethet, a bíróság által szemlét tartathat, vagy e végre a bíróság valamelyik tagját rendelheti ki, ki a felől tudósítást tenni köteles. Hogy ezen új tanuk vagy dologértők megeskettessenek-e, ez iránt azok kikérdezése és mindkét fél meghallgatása után a törvényszék határozand. 24 í. §. Úgy a vádlott mint a magánvádló és a sértett fél, valamint azok képviselői is följogosítvák mindent érvényesíteni, a mi csak
